Hol keress�k:
    A csuka hegyvid�ki patakjaink kiv�tel�vel gyakorlatilag minden viz�nkben megtal�lhat�. Ink�bb az �ll�vizekben tal�lhat� meg, foly�vizekben csak a sodr�st�l mentes szakaszon tal�lkozhatunk vele. �let�ben fontos szerepet j�tszik a fedez�k, b�v�hely ahonnan ragadoz� �letm�dj�nak megfelel�en lesb�l t�mad zs�km�ny�ra. Kedveli a n�ddal, n�v�nyzettel s�r�n ben�tt partr�szeket. El�szeretettel rejt�zik a h�n�r k�z�tt, illetve v�zin�v�nyek (pl.: v�zit�k) levelei alatt. Gyakran b�jik meg a meder egyenetlens�geiben. Melegebb id�kben lesb�l v�rja �ldozat�t, �m a v�z h�m�rs�klet�nek cs�kken�s�vel zs�km�ny�t k�veti a meder m�lyebb r�szei fel�, v�ndorol. T�len is vad�szik, folyamatos mozg�sban van, �gy a befagyott vizeken v�gott l�kb�l is kiv�l�an horg�szhat�.
Amennyiben horg�szhely�nk k�zel�ben csuka rabl�sra lesz�nk figyelmesek �rdemes szerel�k�nket annak k�zvetlen k�zel�be, illetve a s�r� n�v�nyzet k�zel�be dobni.

Kap�si id�k
     A csuka nappali ragadoz�, els�dleges �rz�kszerve a szeme. Besz�moltak m�r �jszakai rabl�sokr�l is, de ennek es�lye igen csek�ly.
Ny�ron els�sorban a kora reggeli �s esti �r�kban vad�szik, de term�szet�b�l fakad�n gyakorlatilag folyamatosan sz�m�thatunk kap�s�ra. T�len els�sorban a d�li, kora d�lut�ni �r�kban vad�szik. Kap�si kedv�t nagyban befoly�solja az id�j�r�s is. Bor�s, enyh�n szeles id�ben igen j� es�llyel horg�szhatunk csuk�ra, m�g az er�sebb naps�t�st, vagy szelet ink�bb fedez�k�ben v�szeli �t.

Horg�szm�dszerek:
     Csuk�ra �sz�s, perget�s, k�nny�tett fenekez�s, illetve ma m�r el�gg� elterjedt m�dszerrel: m�rtogatva is horg�szhatunk. Mivel Magyarorsz�gon nem tilos az �l�hallal val� horg�szat ez�rt az �sz�s m�dszer a legn�pszer�bb, s�t egyes vizeken ahol nagym�rt�kben felszaporodott a n�v�nyzet ott csak ez a m�dszer a legc�lravezet�bb.
     Az �sz�s horg�szm�dszert is alkalmazhatjuk t�bbf�lek�ppen, ahol s�r� a v�zin�v�nyzet ott a lefenekezett szerel�ket haszn�ljuk. Az �sz�t a zsin�ron olyan t�vols�gban kell be�ll�tani az �lomt�l, hogy bedob�skor a s�ly a fen�kre s�llyedjen, ez�ltal a szerel�k�nket egy helyben tartja, �gy a kishal nem tud begyalogolni a v�zin�v�nyzetbe. Fontos szempont a v�zm�lys�g ismerete, mivel az �sz�nak k�t feladata van: a kap�s jelz�se, a kishal felemel�se a fen�k k�zel�b�l, ezt csak �gy �rhetj�k el, ha a horg�szat megkezd�se el�tt j�l be�ll�tjuk az ereszt�ket. A m�sikfajta �sz�z�s a szabadon �sztatott szerel�k, ahol a csalihal szabadon �szhat, az �lmot k�zvetlen�l a dr�tel�ke el� tessz�k. Akad�lymentes v�zter�leten alkalmazzuk. Ott ahol a csuk�k a partt�l t�vol rabolnak haszn�lhatunk "vitorl�s" �sz�t (c.), azaz az �sz� sz�r�ra egy t�glalap alak� m�anyag lapot kell feler�s�teni. Ez a praktika csak sz�lben hat�sos, m�ghozz� h�tsz�lben, ugyanis a sz�l sodorja megfelel� helyre a szerel�ket. �szak-Eur�p�ban a "lufis"csuk�z�st is haszn�lj�k, ott egy felf�jt l�gg�bbel sodortatj�k a csalit, amikor kap�s van a l�gg�mb�t l�gpusk�val lel�vik, �gy a zsin�r futhat szabadon. Csuk�z�sn�l az �sz� legyen egy kicsit nagyobb terhelhet�s�g�, kiss� testesebb, hogy a csalihal mozg�s�t ellens�lyozza, haszn�ljunk dr�tel�k�t (egyes horg�szok el�szeretettel alkalmazz�k azt a m�dszert, hogy t�bb /3-4 sz�l/ kb. 0.20 mm-es zsin�rt �sszefognak �s arra k�tik fel a horgot, �gy a v�kony zsin�r odasimul a fogak mell� �s nem mozog a csuka sz�j�ban, b�r nem mindig c�lravezet� m�dszer, f�leg nagyobb csuk�k eset�n). �jabban megjelentek az �rtechnik�ban haszn�latos kevlar sz�lb�l k�sz�lt el�k�k, rendk�v�l nagy teherb�r�k�pess�ggel b�rnak, mivel t�bb elemi sz�lb�l fonj�k �ssze. Mellett�k sz�l m�g az az �rv, hogy hajl�konyak, l�gyak �s �gy kev�sb� akad�lyozz�k a horogra t�z�tt kishalat a mozg�sban.
     A csuk�ra val� perget�s tal�n az egyik legsportosabb horg�szm�dszer, mert a halat meg kell keresni, Nyugat-Eur�p�ban megel�z mindenf�le horg�szm�dszert, �s mellesleg eredm�nyes is (N�metorsz�gban tilos �l�hallal horg�szni). A csuk�nak rendk�v�l kifinomultak az �rz�kszervei, a mozg�s�rz�kel� szervei rendk�v�l fejlettek, ez�rt �rz�keli a v�zben olyan j�l a legminim�lisabb rezg�st is. A perget�s technik�ja a k�vetkez�: a villant�t bedob�s ut�n szinte r�siklatjuk a v�zre, a kem�ny v�zbecsap�d�st mindenk�ppen ker�lj�k el, majd hagyjuk egy kicsit hull� falev�l m�dj�ra mer�lni, a bevontat�s csak kb. a fen�k felett f�l m�terrel kezdj�k meg, �s nem egyenletes temp�ban, hanem n�ha meg-meg �llva hol gyorsan, hol lassan vontatva. A bot hegy�nek emel�s�ve, s�llyeszt�s�vel is �letet tudunk lehelni a "vasba".  A twisterez�s is eredm�nyt hozhat, itt felt�tlen�l engedj�k le a m�csalit a fen�kre, �s onnan a fen�ken t�ncoltatva kell vezetni. A woblerek napjainkban el�gg� elterjedtek, �gy ezekkel a m�csalikkal is eredm�nyesen horg�szhatunk csuk�ra. Itt is t�rekedni kell a nem egyenletes vezet�sre, mivel a m�halunk csak egy darab fa, a horg�sznak kell �letre keltenie.
Csuk�zhatunk m�g fenekez� m�dszerrel is, az �lom �s a horogel�ke k�z� �rdemes beiktatni egy parafadug�t, vagy styropor hab darabk�t, ez egy kicsit megemeli a fen�kr�l a csalihalat, �gy azt hamarabb �szreveszi a ragadoz�, f�leg �lettelen hallal val� horg�szat sor�n fontos.

A felszerel�s:
      K�t szempontot kell figyelembe venni a felszerel�s kiv�laszt�sakor, mennyire akad�lyos a v�zter�let ahol horg�szunk, illetve, hogy milyen �vszakban horg�szunk.
�sz�s csuk�z�sn�l a bot legyen k�z�p parabola akci�j�, semmi esetre sem spiccakci�s, mivel az els� dob�sn�l k�nnyen lerep�lhet a csalihal a horogr�l, hossza 3-3,6 m, dob�s�lya 70-100 g, neh�z akad�s terepen ak�r, 80-150 g dob�s�ly�t is v�laszthatunk. Az ors� legal�bb 50-es kapacit�s� legyen, a zsin�r 0,30-,050 mm. A horgot mindig �lezz�k meg kell�en, hiszen ez a biztos akad�s egyik felt�tele, afel�l, hogy egy�g�, vagy h�rom�g� horgot haszn�ljunk, megoszlanak a v�lem�nyek. A h�rom�g�n�l biztosabb az akad�s, de annak a val�sz�n�s�ge is nagyobb, hogy kiemel�skor a h�l�ba akad a horog szabadon maradt �gai k�z�l egy, �s a legkritikusabb pillanatban r�zza le a hal mag�t a horogr�l (micsoda bossz�s�g, velem m�r t�rt�nt meg ilyen).
A fenekez� horg�szatn�l a felszerel�s megegyezik az �sz�s m�dszern�l eml�tettekkel, csup�n annyiban k�l�nb�zik, hogy a bot kiv�laszt�s�n�l a hossz�s�g nem olyan m�rvad�, dob�s�ly tekintet�ben alkalmazhatunk kicsit nagyobb teherb�r�s� horg�szbotot.

Csalik:
     Csuk�ra horg�szhatunk, �l� illetve �lettelen hallal, valamint a m�csalik sz�mos p�ld�nyaival. Az �l� hallal val� horg�szat sor�n a kishal m�ret�t figyelembe kell venni mindenk�ppen, az ide�lis csuk�z� csalihal m�rete 8-15 cm k�z�tt mozog, ekkora halat m�g biztons�gosan, leszakad�s n�lk�l kihaj�thatunk. Enn�l nagyobb csalihalat csak indokolt esetben haszn�ljunk, ott ahol kapit�lis csuk�k kap�sa v�rhat�. A kishal sz�nezete d�nt�en befoly�solja az eredm�nyess�g�nket, a csuka els�sorban a s�t�tebb t�nus� csalihalakat r�szes�ti el�nyben (k�r�sz, comp�, j�sz, v�r�ssz�rny�keszeg), illetve azokat amelyek intenz�ven mozognak a horgon (sokszor a k�r�sz nem v�lik be, mert fen�kre let�ve gyakran lust�n elfekszik �s nem h�vja fel a ragadoz� figyelm�t). A sneci is bev�lt csalihal �ns�ges id�kben, gyakran ez a halacska hozza meg a legjobb eredm�nyt. �l�nkebb sz�nezet� halakra is el�szeretettel ront r� vizeink tigrise, akinek m�dja van r� pr�b�lja ki az �l�nkpiros aranyhalat, nem fog csal�dni, ugyanis a csuk�k k�v�ncsi term�szet�ek, el�szeretettel �rdekl�dnek az �l�nkebb sz�n� csalik ir�nt. M�g egyszer hangs�lyozn�m, Nyugat-Eur�pa egyes orsz�gaiban az �llatv�d�k heves tiltakoz�sa v�gett betiltott�k az �l�halas horg�szatot.
     Az �lettelen csalihallal val� horg�szat eset�n mindig igyekezz�k �gy kiv�lasztani, m�retre megfelel� legyen, �rdemes injekci�st�vel leveg�t fecskendezi az �lettelen csalihal test�reg�be, �gy el�rj�k, hogy lebeg a v�zk�zt. A csalihal fajt�j�r�l megoszlanak a v�lem�nyek, van aki p�ld�ul tengeri hallal pr�b�lkozik.
     M�csalik ter�n ma m�r sz�les a v�laszt�k t�molyg� kan�l, k�rforg� villant�, twister, k�l�nf�le gumihalak, woblerek sz�nes v�laszt�k�t k�n�lj�k a keresked�k. Sz�nezet�k tekintet�ben csak annyit, hogy zavaros tisztul� v�zben, illetve bor�s id�ben, kiss� csillog�bbakat, naps�t�ses id�ben, tiszta v�zben eg�sz s�t�t r�zkanalakat haszn�ljunk. Twisterek k�z�l a vil�gosabb sz�n�ekkel pr�b�lkozzunk, az �lomfej sz�ne lehet fekete, illetve piros, a twisterfarok citroms�rga vagy feh�r. �jabban el�szeretettel haszn�latosak a gumihalak, f�leg nagyobb p�ld�nyaival lehet kap�sra b�rni a kapit�lis csuk�kat. A woblerek k�z�l a vizekben el�fordul� halakhoz hasonl� mint�zat�t v�lasszunk.

F�raszt�s, kiemel�s �lvetart�s:
     A csuka kap�sa rendk�v�l heves, perget�skor gyakran hatalmasat r�nt a boton. Az �sz�s horg�szatn�l rendk�v�l j�l meg lehet figyelni, ahogy a csuka beforgatja a kishalat a sz�j�ba, amit rendszerint der�kon kap el, �s a beforgat�s ut�n fej fel�l nyeli el. F�raszt�sa rendk�v�li �lm�ny, a csuka nem kitart� harcos, viszont l�tv�nyos tornamutatv�nyokat tud produk�lni a horgon, ez ugyan sz�p �s l�tv�nyos, de ugyanakkor ilyenkor szokott lemaradni a horogr�l a legt�bb megakasztott hal. A f�raszt�sn�l semmi esetre se er�ltess�k, csak �s kiz�r�lag akkor, ha valamilyen akad�ly fel� tart. Sz�mtalanszor el�fordult m�r, hogy a csuka az akad� fel� tartott, �s a horg�sz az akad� ir�ny�ba kezdte h�zni, mire a hal megfordult a ny�lt v�z fel�, ilyen is van. Nem szabad a v�zfelsz�nre k�nyszer�teni, mert ilyenkor szokta kir�zni a horgot a sz�j�b�l. A f�raszt�skor a halunk sz�kol�sra �rett akkor, ha egy kicsit oldalra d�l, �s l�tsz�lag nem produk�l kirohan�sokat, ilyenkor az�rt m�g er�re kaphat, ez�rt ne siettess�k a kiemel�st. A sz�kol�s mindig fej fel�l t�rt�nik, sosem a sz�kot toljuk a halhoz, hanem a halat h�zzuk a v�zbe mer�tett sz�k f�l�, mikor a sz�k �bl�ben van a hal �vatosan kics�sztatjuk a partra.
A csuka j�l viseli a rabs�got, a sz�j�ba akasztott sz�jbilinccsel ak�r napokig is �lve tarthat�, amennyiben a horog t�l m�lyre akadt, a hal v�rzik, k�r pr�b�lkozni a felbilincsel�ssel, azonnal �ss�k fejbe a csuk�t �s csavarjuk be egy ruh�ba, �gy ak�r n�h�ny �r�n �t is friss marad. Ny�ri id�szakban a meg�lt csuk�t belezz�k ki �s akasszuk ki h�v�s helyre, majd csavarjuk be nedves ruh�ba.