A Kishal
Ragadozó halaink fogásáshoz a legősibb, és ma is a legjobban kedvelt csali a kishal. Akár élő, akár élettelen állapotban felkínálhatjuk.
A küszt-elsősorban süllőzéshez használjuk, a süllő keskeny garatnyilásán is könnyen „lecsúszik”.Ugyancsak küsszel csalizhatunk balinra. A küsz nagy hátránya, hogy horgon nem sokáig él. Különösen mártogatás közben pusztul el hamar.
A bodorka- ellenálobb, mint a küszt, és jobban bírja az úszós, illetve a mártogató horgászatott.
A vörösszárnyú keszeg igazi csukázó csali. Élettere megegyezik a csukáéval. Élénk színe és kiváló ellenálló képessége teszi különösen rangossá. Ellenállóképesség tekintetében csak a kárászok és a compó múljál felül. A két kárász életképességének előnyei különösen téli horgászatkor kamatozhatóak.
A különböző keszegfélék ivadékai általában kevésbé életképesek. Meg kell azonban jegyezni, hogy jó csali a domolykó ivadéka. Kiemelkedő, különösen süllőzéshez ajánlható a szivárványos ökle és a fenékjáró küllő. Külföldön szélek körben használják élénk színe miatt az aranyhalat is. Csaliként ajánlható még a naphal, a sügér és a durbincs.
A csalihal részben horoggal, részben hálóval fogjuk. Ha hálót használjuk, más-más módszert alkalmazhatunk, attól függően, hogy milyen csalihalat akarunk fogni.
A csalihalfogó háló használata azonban, különösen tiszta vízben, nem mindig eredményes.
Ha zavaros a víz a hálót elegendő rúd segítségével néhány méterre a parttól leengedni. Ha küszt akarunk fogni, akkor a hálót csak néhány centiméterre süllyesszük le; a keszegfélékhez jobb a fenekre engedni. Keszeg, kárász esetén ajánlatos a hálóba kenyeret kötni, ez a háló fölé csalja a halakat. Néha halszeletet tűzünk a horogra-különösen süllőzés alkalmával. Halszeletetekkel azonban más halakat, még a mindenevő ponty nagyobb példányait is zsákmányul ejthetjük. Különösen a farokrész és az úszók meghagyásával készített hasi szelet mozgása ingerli a ragadót.
|