
Wooblerek
Fbl vagy manyagbl kszlnek. Nlunk is egyre jobban terjednek el, klfldn mr jl bevltak, s szles krben alkalmazzk ket. Szerkezeti felptsket s mkdsket ismertetjk. Jellemzjk, hogy mozgsuk az sz kis halhoz hasonl. Mkdsket tekintve hrom f csoportba soroljuk.
Az sz woobler dobs utn a vz felsznn marad, s vontats hatsra bukik a vz al. Nyri melegben hasznlhatak eredmnyesen. Vontatskor clszer, ha nhny orsfordulat utn megllva megvrjuk, mg a felsznre emelkedik a woobler, majd jra kezdjk a cselekvst.
A lebeg woobler nem emelkedik a vz felsznre; a vzre rs utn lassan sllyedni kezd. A vzklnbz mlysgei horgszhatk meg vele.
A harmadik csoportba a gyorsan sllyed wooblerek tartoznak. Vontatsuk szaggatottan trtnik, de az ors csvlsekor, akkor llunk meg, amikor a woobler a fenkrl felemeljk. A tekerst akkor kezdjk meg ismt, amikor a csali a fenknek tkztt.
Mindhrom wooblertpus egy s tbb rszes kivitelben kszl. A horgok szma rendszerint 1-3.
A manyagbl kszlt wooblerek kztt van olyan, amelyen a terellemez dlsszge is vltoztathat. A wooblerek elssorban tiszta, tltsz vzben eredmnyesek. Klnsen csuka, mlyen vontatva a sll s a harcsa horgszathoz ajnlhatk.
|
|
|