S�ll�z�s

Balatoni s�ll�z�s VII. – Fenekez� m�dszerek

A balatoni ny�ltv�zi s�ll�z�s leggyakrabban alkalmazott m�dszere a fenekez�s: a tapasztalt �s az alkalmi s�ll�z�k t�bbs�ge ennek valamelyik v�ltozat�t alkalmazza. A fenekez�s praktikum oldal�r�l megjelen� k�t legnagyobb el�nye �ltal�nos horg�szfelfog�s szerint a csali felk�n�l�s�nak j�l meghat�rozhat� helyzet�ben, valamint a k�nnyen megoldhat� �s j� kap�sjelz�sben keresend�. De vajon ez t�nyleg minden esetben igaz? A sorozat e r�sz�ben a fenekez� horg�szat el�nyei �s h�tr�nyai mellett a k�l�nf�le, �ltalunk is haszn�lt v�gszerel�kek balatoni (ill. t�gabb �rtelemben �ll�v�zi) alkalmazhat�s�g�t r�szletezz�k.A nehez�k m�rete itt is kulcsk�rd�s. Mivel a cs�nakos ny�lt v�zi horg�szatn�l a szerel�k bedob�s�hoz sz�ks�ges t�meg a legkisebb nehez�k eset�n is biztos�tott, ink�bb a csali helyben tart�sa �s a hal �ltal kap�s k�zben �rezhet� ellen�ll�s minimaliz�l�sa az a kett�s ig�ny, amit a s�ly kiv�laszt�s�n�l mindenk�ppen figyelembe kell venn�nk. A s�ll�z�sn�l igen fontos szerepet kap, hogy a konkr�t szerel�kkel a t�fen�khez k�pest hol k�n�ljuk a csalit, ez�rt a szerel�kek kialak�t�sa (el�k�k le�gaz�s�nak helye, el�kehossz) meghat�roz� lehet. A k�t klasszikus fenekez� v�gszerel�k (cs�sz� �s v�g�lmos) b�rmelyik v�ltozata sikert hozhat, azonban az gyakran nem mindegy, hogy melyiket haszn�ljuk, �s az is sokat sz�m�that, hogy az egyes v�ltozatokat hogyan alkalmazzuk.

V�gs�lyos szerel�kek

V�gs�lyos fenekez� szerel�kek alkalmaz�sakor alapvet� k�rd�s, mit k�v�nunk majd tenni, mikor bek�vetkezik a v�rva v�rt kap�s. Ugyanis eg�szen m�s krit�riumoknak kell megfelelnie annak a v�gszerel�knek, amivel hosszabban (nem hosszabb id�t, hanem nagyobb elmozdul�sokat �rtve ezen) akarunk nyeletni, mint annak, amivel a folyamatos kap�sba „id�ben”, kb. a karika felh�z�s�nak intervallum�n bel�l szeretn�nk majd beavatkozni. (Ut�bbi – term�szetesen – csali- �s horogm�ret f�ggv�nye is egyben!) Ha a nyelet�st ak�r el�zetes elgondol�saink, ak�r a horg�szat sor�n ott �s akkor szerzett tapasztalataink miatt sz�ks�gesnek tartjuk a sikeres bev�g�shoz, akkor a v�gs�lyos fenekez� szerel�ket szinte csak valamilyen k�nny�tett nehez�kkel �rdemes haszn�lnunk. Ha sima �lmot rakn�nk fel, az annyira be�gyaz�dhat a h�gabb iszapba, hogy a csalival megindul� s�ll� a felt�n� ellen�ll�st meg�rezve – nagy val�sz�n�s�ggel – otthagyn� a csalit. Ez�rt a hosszabb nyelet�sre is alkalmas v�gs�lyos szerel�khez olyan nehez�ket v�lasszunk, amit a kap� s�ll� k�nnyen elmozd�that, �s megindulva el is vonszolhat a fen�ken.

T�vhit az, hogy a v�gs�lyos elrendez�sn�l a hal kap�sakor sz�ks�gszer�en elmozd�tja a nehez�ket is. Val�j�ban meglep�en nagy j�t�ktere van a halnak arra, hogy a f�zsin�rt (�s ezzel a kap�st n�lunk jelz� elemet) �gy mozd�tsa meg, hogy k�zben a szerel�k legv�g�re r�gz�tett s�ly helye �s helyzete m�g nem v�ltozik. Term�szetesen a „behoz�s” kap�sokn�l, amikor a hal t�bb�-kev�sb� a fel�nk mutat� ir�nyba indul, mindenk�ppen elmozd�tja a v�gs�lyt. A kih�z�s kap�sok els� f�zis�ban azonban sz� sincs err�l (l�sd a fent m�r jelzett cikket)! Egy megszokott p�ternoszteres s�ll�z� szerel�k fels� horg�n k�n�lt csalit elkapva a bedob�s ir�ny�val ellent�tesen ak�r 2-2,5 m�tert (!) is h�zhat a s�ll� �gy, hogy k�zben a nehez�ket nem kell elmozd�tania. Ez kb. az �tlagosan felt�masztott bot m�lyen leengedett jelz�karik�j�nak botig val� felh�z�s�val egyen�rt�k�.

Van olyan v�gszerel�k, ahol ezek is bev�lnak – 20 �ves �lmok…

Ennek ismeret�ben, ha nem elvonszolhat� (nyelet�sre is sz�nt) v�gszerel�ket k�sz�t�nk, alkalmazhatunk plusz felhajt�er�vel rendelkez� r�sz n�lk�li, egyszer� v�g�lmokat is. (Megjegyzem, vannak olyan eredm�nyes s�ll�z�k, akik kifejezetten a nagy, iszapba m�lyen be�gyaz�d� v�g�lmokat prefer�lj�k. Ennek nagy ellen�ll�sa (visszar�nt� hat�sa) miatt a nagym�ret�, kiv�l� hegy� horoggal k�sz�tett v�gszerel�ken a s�ll� ahhoz hasonl�an megakad, mint ahogy a pontyok a bojlisok �ltal alkalmazott fix �lmos v�gszerel�ken. A bev�g�sra a biztos akaszt�shoz persze sz�ks�g van, de a horoghegy csek�ly m�lys�g� akad�sa el�g ahhoz, hogy a s�ll� r�vid id� alatt ne tudja kik�pni, kir�zni sz�j�b�l a horgos csalit.)

A triolifa gyakran alkalmazott s�ll�z� v�gs�ly. Sokszor a zsin�rt kiss�(!) megemel� parafadarabokkal kombin�lva haszn�ljuk

A k�nny�tett nehez�kek legismertebb k�t v�ltozata a paraf�ba �gyazott �lom �s a tirolifa.

A tirolif�t sz�les m�retv�laszt�kban k�n�lja a kereskedelem, beszerz�se nem okozhat gondot. �rdemes meggy�z�dni r�la, hogy az egyes darabok nem eresztenek-e, valamint arr�l is, hogy terheletlen�l val�ban f�gg�leges helyzetet vesznek-e fel a v�zben (a s�ll� �ltali k�nny� elmozd�that�s�guk azon is m�lik, hogy csak az aljukon, egy kis korongnyi fel�leten �rintkeznek a mederrel). F�leg a nagyobb v�ltozatok (amiknek pl. partr�l t�rt�n� horg�szatn�l lehet jelent�s�ge, ahol el�fordul, hogy �rdemes nagyot dobni) eset�ben nem ritka, hogy a tirolifa alj�ban l�v� �lomhenger olyan hossz�, hogy az eg�sz rendszer s�lypontja a fels� r�sz �reges mivolta ellen�re is t�l magasra ker�l, �s az eszk�z „legsz�vesebben” (igen kis oldalir�ny� er�hat�sra) elfekszik, nem pedig �ll. Ilyen esetben (�s egy�bk�nt is!) indokolt a gy�ri v�ltozat �lm�b�l v�gni, ak�r nem is keveset. �n a v�gdug�t is lecser�lem, ugyanis a k�v�natos alacsony s�lypont biztos�t�s�hoz nem �ppen ide�lis az a – szerintem – indokolatlanul nagy t�m�r m�anyag t�ske (Cs.G.). Az �lom kurt�t�s�t azonban ne vigy�k t�lz�sba: a nehez�knek a balatoni hull�mz�sban, �raml�sban �s a kap�sjelz� karika s�ly�b�l ered� h�z�snak is ellen�llva helyben kell tudnia tartani a csalit! Ez – a tapasztalatok szerint – �ltal�ban 7-8 grammnyi (k�nny�t�s n�lk�li �lomnak megfelel�!) minimum t�meget jelent.

A gy�ri verzi�k t�bbs�ge nekem el�nytelennek t�nik. Az �lomb�l rendszerint v�gok, a feleslegesen nagy z�r�dug�t kisebbre cser�lem. A „tuningolt” tirolifa k�nnyebb �s a spont�n eld�l�sre is kev�sb� hajlamos

A paraf�ba �gyazott �lom elve megegyezik a tirolif��val. Az �lomnehez�khez r�gz�tett, minim�lis s�ly� �s nagy felhajt�erej� r�sz a v�zben a teljes nehez�ket k�nny�ti. A kereskedelem nem k�n�l ilyen kieg�sz�t�t, kis h�zi bark�csol�ssal azonban k�nnyen elk�sz�thet�. �rdemes a fels� (zsin�r bek�t�s�re val� f�l fel�li) r�sz�t kiss� k�posra kialak�tani, hogy a dinamikus kap�sok eset�n k�zegellen�ll�sa ne zavarhassa a s�ll�t. A parafa eleve v�ztasz�t�, de fest�kkel vagy lakkal igaz�n ellen�ll�v� tehetj�k az eszk�zt. �sszt�meg�nek �s �sszt�rfogat�nak kalkul�l�s�hoz ugyanaz az elv az ir�nyad�, mint a tirolif�kn�l: a k�sz nehez�k v�z al� mer�tve minimum 7-8 grammnyi �lomnak megfelel� s�ly� legyen. (Nem szabad azonban elfeledni, hogy hosszabb nyelet�s eset�n a v�gnehez�ket a s�ll� k�nytelen elmozd�tani, ez�rt nem csak a kis s�ly�, hanem a lehet� legkisebb t�meg� nehez�k alkalmaz�sa is aj�nlatos, hiszen hi�ba k�nny�t a felhajt�er� a nehez�k s�ly�n, a t�mege – teh�t a megmozd�t�s�hoz sz�ks�ges er� – ett�l nem v�ltozik.)

A tirolif�t v�gs�ly-jellege ellen�re gyakran cs�sz�s elrendez�sben haszn�ljuk. Egy karabinerrel kombin�lt cs�sz� elem lehet�v� teszi, hogy ugyanarra a v�gszerel�kre m�s-m�s, az aktu�lis �raml�si viszonyoknak megfelel� s�lyt tehess�nk fel

A ,,nat�r” tirolif�val vagy paraf�zott �lommal k�sz�tett v�gszerel�keket mindenk�ppen k�t horoggal �rdemes haszn�lni, a kap�sok kb.50-50%-ban oszlanak meg az als� �s fels� horog k�z�tt. A horogel�k�k r�gz�t�se �rtelemszer�en p�ternoszteres, ami k�sz�lhet a hagyom�nyos p�ternoszter hurokkal is. Ilyen esetben a gubancol�d�s elker�l�se �rdek�ben aj�nlott a vastagabb zsin�rok (a v�gszerel�k zsin�rjak�nt �s ak�r horogel�kek�nt val�) alkalmaz�sa, illetve az egym�sba f�z�tt el�kehurkok m�anyag vagy szilikon cs�vel val� merev�t�se. Az als� horgot a nehez�kt�l rendszerint 35-55 centim�terre k�tj�k, a fels�t 80-120 centire. A p�ternoszteres v�gszerel�ken sokan (k�zt�k �n is – Cs.G.) a r�vid �s mereven el�ll� (vastagabb zsin�rb�l k�t�tt) horogel�k�t r�szes�tik el�nyben.

A p�ternoszteres szerel�s kapcs�n felmer�l egy �ltal�nos (nem csak a s�ll�horg�szatban fontos) k�rd�s is: a s�lyt�l adott t�vols�gban le�gaztatott el�k�vel val�j�ban hol k�n�ljuk a csalit? Sok horg�sznak vannak err�l t�ves elk�pzel�sei… A leggyakoribb – �s hib�s – „k�zhely”, hogy „a fels� horoggal a fen�k felett lebeg� csalit k�n�lok a halaknak” (mondja ezt nem egy olyan horg�sz, aki dob ak�r 40-50 m�tert a max. 3 m�ter m�ly v�zbe olyan v�gszerel�kkel, amin a hossz� el�k�n l�v� fels� horog sincs a nehez�kt�l 50 cm-n�l messzebb). L�ssuk, mi is a val�s�g! A p�ternoszteres el�ke le�gaz�s�nak helyzete csak h�rom t�nyez�t�l f�gg: mennyivel van magasabban a s�lyn�l a bot spiccgy�r�je, milyen messze dobtunk �s mekkora a s�ly �s a p�ternoszteres le�gaz�s t�vols�ga. Innen m�r csak ors�nk hajt�kar-fordulatonk�nti zsin�rbeh�z�s�t kell ismern�nk, vagy a Pitagorasz-t�telt kell felhaszn�lnunk ahhoz, hogy a hasonl� h�romsz�gek elve alapj�n pontos elk�pzel�s�nk legyen arr�l, hol is lesz a horogel�k�nk le�gaz�sa, ebb�l meg az el�kehossz �s a csali tulajdons�g�nak (fel�sz�, s�llyed�) megv�laszt�s�val azt is biztosra vehetj�k majd, hogy hol k�n�ljuk a csalit a mederhez k�pest(l�sd ehhez a fentebb m�r eml�tett cikket!).

Tirolifa + parafa (�sz�testtel megemelt v�gszerel�k)

V.Z.: Fel�nk sokan leszoktak a haszn�lat�r�l, pedig m�g a mai napig sokszor bizony�tja eredm�nyess�g�t. Ennek felt�tele, hogy j�l kell megv�lasztanunk az alkatr�szeket, t�megben egym�shoz ill� tirolif�t �s paraf�t kell beszerezni, illetve legink�bb h�zilag legy�rtani. T�len akv�riumban s�lyozom ki a parafa-tiroli p�rosokat, �s ut�na egy�tt is t�rolom ezeket. Els� l�p�s a tirolifa �lm�nak megfarag�sa, ugyanis gy�rilag ehhez a v�gszerel�khez is t�l vannak s�lyozva. Az ide�lis t�meg�k kb. 12-15 g, a hozz� faragott paraf�val minimum egy 6-8 grammos �sz�t el kell elmer�teni�k.

Fontos tudni, hogy a szakirodalomban hangs�lyozott, „ejt�erny�k�nt al�sz�ll�” szerel�kkel nem lesz�nk eredm�nyesek! Ennek egyik oka, hogy a t�ls�gosan kik�nny�tett v�gszerel�k�nket a jelent�s �raml�sok �s a sz�l elnyomj�k, a kap�sjelz� karik�nk pedig ,,kih�zza”. A m�sik ok, hogy t�lzott m�ret� paraf�val a s�ll�k k�z�l is kiemelj�k a csalit.

A tirolif�s el�k�t 35-�s �tm�r�j� damilra k�t�m, mert az ilyen vastag damil m�r kev�ss� gubancol�dik. Horogel�k�n�l egy saj�tos el�gaz�t alkalmazok, mely szinte teljesen kik�sz�b�li a horogel�ke f�zsin�rra (tirolis el�k�re) csavarod�s�t. Kaphat� hasonl� a kereskedelemben, de sz�momra megb�zhat�bb a zsin�r-zsin�rral val� kapcsolat. Szerel�se egyszer�, de mindenk�ppen otthon k�sz�ts�k el, a cs�nakban m�r k�r�lm�nyes lenne. Alapanyaga a j�l bev�lt f�lpiszk�l� �s szilikon cs�. �rdekes tapasztalatom, hogy ha lassan h�zzuk ki ezt a v�gszerel�k t�pust (rajta a csalinkkal), akkor gubancol�dhat, ugyanakkor gyorsan, szinte �r�lt m�don tekerve gubancmentes marad (V.Z.)!

Kis �gyesked�ssel �s megfelel� �tm�r�j� cs�vecsk�k seg�ts�g�vel igen j�l m�k�d�, kell�en el�ll� oldalel�ke-f�let alak�thatunk ki

A kis cs�darab m�g�tt k�ss�nk egy egyszer� hurkot

A csom�ra h�zzuk r� a kis cs�darabot

A hurokra r�h�zott merev cs� (f�lpiszk�l� sz�ra) j�l eltartja majd az el�k�t

Az el�ke felhurkol�sa

Az el�ll� oldalf�l

Term�szetesen kaphat�k gy�ri oldalel�ke-csatlakoztat� kieg�sz�t�k is

A komplett el�k�b�l c�lszer� tartal�kot is k�sz�teni, mert az angoln�k k�pesek egy pillanat alatt r�csavarodni �s �sszegubancolni. V�laszthatunk egy-vagy k�thorgos v�ltozatot is. A paraf�zott tirolis el�k�t �n k�thorgosra k�t�m, de fels� horgot m�r �vek �ta nem haszn�lom. Nagyon �rdekes, hogy kb. 8-10 �ve a fels� horogra nincs kap�s m�g teliholdn�l sem, pedig el�tte sorozatban fogtuk a s�ll�ket fels� horoggal. Az als� el�gaz�s 45-55 cm-re legyen a v�gs�lyunkt�l, a fels� – ha k�t�nk – 130 cm k�r�l.

Cs.G.: R�gebben sokat haszn�ltam a plusz paraf�val megemelt v�gszerel�ket – sajnos hittem a szakirodalomnak, �s elk�sz�tettem azokat a kieg�sz�t�ket, amikkel �gy m�k�d�tt a rendszer, amit a szaksajt�ban lek�z�lt k�pek sugalltak.

K�l�nb�z� m�ret�, �ramvonalasra faragott-csiszolt �s lakkozott-festett paraf�k

Az egykor j� p�r helyen lek�z�lt �br�k (t�n egyszer�en csak a sz�k has�bokra osztott megjelen�si forma miatt) er�sen f�lrevezet�k: a fentiekben szerepl� tirolifa / parafa ar�nyok helyett olyan v�gszerel�k kialak�t�s�t mutatt�k, amin a teljes v�gszerel�k-el�ke csaknem f�gg�legesen �ll, azaz a nehez�kt�l a zsin�r ment�n 1,5 m�terre le�gaz� el�ke a meder felett is 1,5 m (m�nusz el�kehossz) magass�gban k�n�lja a csalit. Kell� m�ret� s�ly �s el�g nagy �sz�test seg�ts�g�vel ezt el�g j�l lehet k�zel�teni… sok eredm�nyre azonban ne sz�m�tsunk! Legal�bbis s�ll�re ne. Egy-k�t elt�vedt �jjeli balin �s a gard�k rendszeres zaklat�sa volt az �gy megemelt fels� horog egyetlen hozad�ka, s�ll�t csak az als� horog adott, de az is kevesebbet, mint a nem nagy �sz�testtel megemelt v�gszerel�kek.

Egy tipikusnak mondhat� �s er�sen f�lrevezet� �bra (ar�nyaiban �s sz�madataiban az eredetileg publik�lt v�zlat pontos rekonstrukci�ja) – az �ll�v�zi s�ll�z�st taglal� hazai szakirodalom ilyenekkel van tele… Az els� – �sz�test n�lk�li – v�ltozat helyzete a legbizarrabb, a paraf�s v�gszerel�kek eset�ben viszont el�rhet� hasonl� helyzet, ha a sz�ks�gesn�l j�val nagyobb m�ret� paraf�t haszn�lunk. Ez azonban – ha s�ll�t szeretn�nk fogni – hiba lenne! Senkinek NEM AJ�NLOM, hogy ilyen �bra alapj�n fogjon bele egy balatoni s�ll�z� v�gszerel�k �ssze�ll�t�s�ba!

Az �sz�test n�lk�li (k�thorgos tirolif�s p�ternoszter) v�gszerel�k ehhez hasonl� helyzetet vesz fel a v�zben. Ha az el�k�k a tirolifa m�ret�hez k�pest ar�nyos hosszban lenn�nek �br�zolva (itt is meghagytam az eredeti v�zlat fals ar�nyait!), akkor az �bra m�g ink�bb val�s k�pet mutatna: azt, hogy az el�k�knek csaknem teljes eg�sze is a fen�ken fekszik!

A nem „t�lm�retes” paraf�s �sz�testtel szerelt v�gszerel�k val�s, megtapasztalhat� helyzete. A paraf�nak k�sz�nhet�en a fels� horognak van es�lye p�r 10 centim�ternyivel a meder f�l� ker�lni (ez ugye v�zm�lys�gt�l �s dob�st�vt�l is f�gg), az als� horog v�rhat�an fen�ken lesz, vagy maximum �rint�n. (Az el�k�k a tirolifa m�ret�hez k�pest itt is – az eredeti �br�t k�vetve – ar�nytalanul r�vidnek vannak �br�zolva!)

A horogel�k�kre helyezett plusz kis paraf�k legink�bb csak az el�ke k�zep�t emelik meg, felhajt�erej�k azonban rendszerint nem el�g ahhoz, hogy ezt a helyzetet egy �tlagos csalival (taposott k�sz, fil�) is biztos�tani tudj�k. Sokat pr�b�ltam ezt a fajta szerel�ket is – igaz�b�l nem l�ttam semmi el�ny�t az el�ke paraf�z�s�nak…

Kulcsfontoss�g� teh�t, hogy a v�gszerel�k paraf�z�s�t ne vigy�k t�lz�sba! A kism�ret� �sz�test csak enyh�n emeli meg a bot fel� vezet� zsin�rt, azaz csak egy eg�szen kis t�r�st visz abba a vonalba, amit parafa n�lk�l mutatna a f�zsin�r. (Egy�bk�nt nagy �sz�testtel sem �ll a v�gszerel�k teljesen f�gg�egesen, hiszen att�l az od�ig vezet� f�zsin�r �s a kap�sjelz� karika s�lya er�sen elh�zza). Ez el�g ahhoz, hogy a s�lyt�l ak�r 1,5-2 m�terre k�t�tt fels� oldalf�lbe hurkolt hossz� horogel�ke csalija ne a fen�ken vagy annak k�zvetlen k�zel�ben legyen, hanem att�l p�rszor t�z (!) cm-rel feljebb (de nem 1,5-2 m�terre!).

A potenci�lis gubancok (angolna!) miatt �n is az el�re elk�sz�tett tartal�k szerel�kek h�ve vagyok. A v�zen t�lt�tt id� t�l dr�ga ahhoz, hogy a hosszas szerelget�seket ig�nyl� v�gszerel�keket ott �ll�tsuk �ssze.

A gy�ngy�k k�z�tt cs�sz� lebegtet� elemet rendszerint a fels� oldalf�l al� szerelem

A paraf�t r�gz�thetj�k szorosan (t�vel, f�z�t�vel a v�gszerel�k zsin�rj�ra h�zva), de szerelhetj�k cs�sz�ra is. A v�zbe mer�lt szerel�ken a parafa tipikus helye vagy a v�gszerel�k el�kef�le alatti r�sz, vagy (f�leg cs�sz� elrendez�sn�l) a fels� p�ternoszter el�gaz�s. Ut�bbi esetben bedob�skor a parafa az als� p�ternoszter le�gaz�son vagy a cs�sz� s�lyon �tk�zik, ez kiss� jobb (gubancmentes) dobhat�s�got eredm�nyez� elrendez�s.

Cs�sz� s�lyos v�gszerel�kek

A cs�sz�san szerelt felszerel�sek �ltal�nos elve, hogy a f�zsin�rt egy megfelel� nagys�g� szemen, gy�ngy�n, cs�darabk�n �tvezetj�k, �s a horogt�l kell� t�vols�gra meg�tk�ztetj�k. A szerel�s ilyen kialak�t�s�nak f� el�nye, hogy halunk „csak” az �raml�sban be�bl�s�d�tt zsin�r kiegyenes�t�se �s t�mege miatti, a cs�sz� szemen �s az �rintett gy�r�k�n s�rl�d� zsin�r miatti �s a kap�sjelz� s�lya miatti ellen�ll�st �rz�keli, hiszen nem kell a v�gszerel�ket helyben tart� tehetetlen t�meget is kimozd�tania �s maga ut�n hurcolnia.

V.Z.: Kell� s�ly� cs�sz� nehez�ket alkalmazva – �s ha megfelel�en szerel�nk �s dobunk – el�rhet� az ejt�s kap�sok kiz�r�sa is. Ilyen szerel�kn�l bev�g�skor az iszapb�l nehezen kiszakad� s�ly �s a zsin�r k�zegellen�ll�sa m�g akkor is akaszt, ha a s�ll� a csalival a sz�j�ban fel�nk �szik. Ezt bev�g�skor �rezn�nk kell, mert szinte luftot �t�nk. Ebben az esetben �n vad teker�sbe kezdek, �s amint s�lyt �rzek, nyomban r�h�zok m�g egyet. H�zok, �s nem bev�gok! Igaz, ennek a gyakran m�lyre nyelt horog miatt rendszerint nincs jelent�s�ge, de elvileg csontba is akadhatott a horog, �s annak nem �rthat m�g egy r�h�z�s.

Az alapelv megfogalmaz�sa ut�n szinte korl�tlan sz�m� megold�s mutatkozik felszerel�s�nk kialak�t�s�ra. �n k�t szerel�ket alkalmazok el�szeretettel:

1.

Az �lmot 80-100 cm hossz� damilon egy forg�kapocshoz r�gz�tem. Erre a c�lra legegyszer�bb a Palomar k�t�s, ezt az egyszer� csom�t s�t�tben is meg lehet k�tni (de a Clinch csom� is megfelel). Az �lom t�mege ne legyen kevesebb (!) 25 g-n�l. Tapasztalatok alapj�n ez az als� hat�r, ahol a fent le�rt akaszt�s m�g m�k�dik. Itt ism�telten ki kell emelni, hogy ny�ltv�zi s�ll�z�sr�l van sz�, ahol iszapon horg�szunk, �s ebbe az iszapba az �loms�lyunk jelent�sen bele tud ragadni. A f�zsin�rt az el�bb eml�tett forg�kapocs �res szem�n �tvezetem, �s a v�g�re egy csap�gyas forg�t teszek. A k�t forg� k�z� lehet tenni �tk�z�t is. Nagyon l�nyeges a forg�kapocs min�s�ge. Egyenk�nt v�logassuk ki �ket, �s csak a t�k�letesen akad�s n�lk�l forg�kat haszn�ljuk. A k�pen is l�that� csap�gyas forg� t�bb mint 20 �ves, �s a mai napig t�k�letesen m�k�dik. Mikor kivessz�k a szerel�ket, hallanunk kell a forg�kapocs p�rg�s�t! A kb. 20 cm hossz� horogel�k�t a csap�gyas forg�ba akasztom. Az el�k�im hossz�t nem m�rem, egy el�re gy�rtott t�rol�n tartom �ket.

Az oldalel�k�s cs�sz�s szerel�k l�nyege

Bedob�s el�tt…

2.

Az elv azonos, de az �lom k�zvetlen�l vagy egy forg�kapocs k�zbeiktat�s�val cs�szik a f�zsin�ron. A horogel�k�nek – mivel annak egy r�sz�t az �lom beh�zhatja az iszapba – hosszabbnak kell lennie, minimum 40 cm-esnek, de felesleges t�lz�sokba (pl. 1,5 m) esni.

Min�l hosszabb az el�ke, ann�l nagyobb a gubancol�d�s es�lye! Sok fejf�j�st okozott a horogel�k�k megt�r�st�l mentes t�rol�sa, hossz� k�s�rletez�s ut�n k�t m�dszer v�lt be. Az egyik egy gy�ri – nagyon praktikus – megold�s, a m�sik egy polifoam habon t�rt�n� tekercsel�s.

Hossz� el�k�k t�r�smentes t�rol�sa – gy�ri megold�s

Hossz� el�k�k t�r�smentes t�rol�sa – h�zi megold�s

A r�videbb el�k�k j�l t�rolhat�k a k�l�nf�le hagyom�nyos el�ketart�kon is

A gubancmentess�get a megfelel� dob�si technik�val �rhetj�k el. V�zre �r�s el�tt fogjuk vissza a szerel�ket, majd feszes zsin�rral engedj�k a fen�kre. Az 1. sz�m� szerel�ket ilyenkor m�g meg is r�ngatom, magam fel� h�zom. A cs�sz�s v�gszerel�keket is szerelhetj�k tirolif�val, de azzal azt az el�nyt mindenk�ppen elvesz�thetj�k, hogy a hal fel�nk �szva is „kih�z�s” (karik�t emel�) kap�st okozzon.

Cs.G.: �ltal�ban k�tf�le cs�sz� rendszert haszn�lok: a „hagyom�nyos” v�ltozatot (de azt gyakran k�t horoggal) �s az �n. „gy�ngy�n fut�” szerel�k paraf�val megemelt v�ltozat�t.

1.

A hagyom�nyos elrendez�sben a kis s�llyal szerelt cs�sz� megold�sokat kedvelem, t�n az�rt is, mert nem k�l�n�sebben okozott eddig gondot a behoz�s (ejt�s) kap�sok �rt�kes�t�se. Igaz, ilyen kap�sokra is sz�m�tva �rdemes egyr�szt kicsit nagyobbakat dobni (hogy legyen „helye” a s�ll�nek hova behozni…), m�sr�szt �n klasszikus �rtelemben igen ritk�n nyeletek, azaz a kap�s �szlel�s�t k�vet�en ar�nylag hamar bev�gok. Kifejezetten kedvelem a behoz�s kap�sokat, hiszen akkor sokkal k�nyelmesebben, kapkod�s n�lk�l tudok felk�sz�lni a hal rem�lt „fogad�s�ra”. R�ad�sul gyakran horg�szom olyan „hibrid” v�gszerel�kkel, amin a s�ly ugyan cs�szik, de nem a v�gtelens�gig, mert van fels�, p�ternoszter oldalf�lbe hurkolt m�sodik horog is. Az als� horog szempontj�b�l teh�t e rendszer cs�sz�s, a fels� horog fel�l n�zve viszont olyan, mint egy v�gs�lyos. Mindezek miatt haszn�lok kis t�meg� nehez�ket ezekre a cs�sz� v�gszerel�kekre is. A v�gs�lyokn�l le�rt indok (nem csak a kis s�ly�, hanem a kis t�meg� nehez�k az aj�nlatos) miatt itt ink�bb kisebb, 8-10 grammos k�rte-, csepp- vagy szivar�lmot, illetve (ha az �raml�s indokolja) 10-15 grammos, b� zsin�rvezet� cs�vel ell�tott, h�zi k�sz�t�s� cs�sz� �lmokat haszn�lok, nem pedig tirolif�t. A k�thorgos szerel�kn�l az als� horogra kap� s�ll� a kap�s els� f�zis�ban csak a tiszt�n cs�sz� rendszerre jellemz� (plusz a fels� csali miatti) ellen�ll�st �rzi, amire csak egy fokozatk�nt rak�dik r� a kicsi �lom megmozd�t�sakor �ltala meg�lhet� plusz visszafog� er�, ez�rt mindenk�ppen el�ny�s, hogy a zsin�r legal�bb azon a kis szakaszon cs�szhat az �lomban.

Ezeket a v�gszerel�keket is �rdemes el�re elk�sz�teni, �s egy-egy horg�szatra t�bb tartal�kot is kivinni…

… ugyanis a fels� horogra �rkez� angoln�k szinte bizonyosan t�nkreteszik

�me, a v�geredm�ny. J�het az „ecetes oll�”!

A szerel�ken alul 50-60 centis el�k�t haszn�lok, amire csalinak rendszerint taposott-f�z�tt k�sz ker�l. A fels� el�ke az als� csatlakoz�s�t�l kb. 70-90 cm-re �gazik le, hossza 20 cm k�r�li. Erre �ltal�ban kisebb k�szdarabot, fil�t teszek. Tapasztalataim alapj�n gyakorlatilag nem kell tartani att�l, hogy a ny�lt v�zen ekkora nehez�kekkel pr�b�lkozva a s�ll� az �lom s�ly�b�l ad�d� ellen�ll�s miatt hagyja ott a csalit. Eg�szen m�s a helyzet azonban a partk�zeli (�szaki part), de nem a k�vez�sek t�v�ben, hanem a ny�lt v�z szeg�ly�n zajl� horg�szatokn�l! Itt a meder jellemz�en egyenetlen, n�dtorzs�kkal, h�n�rsz�lakkal b�ven tark�tott. Ilyen helyen nagyon is gyakori az abbamarad� kap�s, az otthagyott csali. Ez – v�lem�nyem szerint – nem a nehez�k t�lzott m�ret�vel, hanem a nehez�k �s a zsin�r fen�k egyenetlens�geiben, h�n�rban t�rt�n� megakad�s�val f�gg �ssze. Ilyen helyen �rtelemszer�en ne haszn�ljunk fels� horgot (ami azt jelenti, hogy lehet�leg v�gs�lyos szerel�ket se), �s a lehet� leghamarabb v�gjunk be! M�g jobb, ha itt nem fenekez�nk, de err�l majd a k�vetkez� r�szben lesz sz�…

A s�ll�z�shez a bojlis horg�szat kell�kei is kiv�l�an felhaszn�lhat�ak

�ltal�nosan haszn�lt cs�sz� �lmaim. A feh�r fest�st az indokolja, hogy �gy a fejl�mpa vagy a cs�nakvil�g�t�s f�ny�ben „vir�t” a s�ly, azonnal biztosan azonos�that�, melyik horgon van a hal, ez�rt a jobban figyelhet�nk arra, hogy a m�sik ne akadjon el (pl. a horgonyk�t�lzetben vagy sz�kol�skor)

A fest�s ugyan id�vel megkopik, de k�nnyen felfriss�thet�

A v�g�lomk�nt k�n�lt s�lyok is j�l haszn�lhat�k a cs�sz�s szerel�kekhez

H�zi k�sz�t�s�, „talp�ra �ll�” b� lyuk� (cs�ves) cs�sz� �lmok…

Ezekhez a kell� m�ret� �tk�z� gy�ngyr�l is gondoskodni kell!

J�l m�k�dnek…

… de persze nem csak s�ll�t fog �gy az ember

2.

A klasszikus „gy�ngy�n fut�” szerel�k l�nyeg�ben azonos azzal, amit Zoli fentebb 1. v�ltozatk�nt r�szletezett, a k�l�nbs�g annyi, hogy a f�zsin�r itt nem egy forg�kapocsban, hanem egy t�g gy�ngyben fut, amibe a v�ltoz� hossz�s�g� �lomel�k�t hurkolj�k. Ennek olyan v�ltozat�t haszn�lom, ahol a „gy�ngy” (val�j�ban egy r�vidke, meghajl�tott kem�ny m�anyag cs�) egy parafatestbe �gyazva valamelyest a meder f�l� emelkedik. A parafatest als� r�sz�be k�zvetlen�l vagy r�vid sz�rral be�p�tett forg�kapocshoz (vagy karabineres forg�hoz) csatlakoztathat� az �lom, ill. �lomel�ke. A paraf�zott elemnek k�sz�nhet�en a zsin�r bizonyosan nem ker�l az iszap al�, hosszabb �lomel�k�t k�tve pedig ezzel val�ban felemelhet� a csali – m�r ha ennek b�rmi �rtelm�t l�tjuk. Erre a szerel�kre term�szetesen csak egy horog ker�l, gubancmentes kezel�s�hez a Zoli �ltal m�r eml�tett megfelel� dob�si �s s�llyeszt�si technika sz�ks�ges.

Paraf�s-cs�ves lebegtet� elemek – a „gy�ngy�n fut�” szerel�k alternat�v�i

A paraf�ba ferd�n be�p�tett cs�vekben k�nnyed�n szalad �t a damil

A parafa testnek nem kell teljesen �ramvonalasnak lennie – ezt a hal nem h�zza el, csak a dob�s �s a kivontat�s k�nnyeds�ge miatt j�, ha lekerek�tett form�t alak�tunk ki

A megfelel� �tk�ztet�shez itt is a nagy �s a kis gy�ngy�k egy�ttese sz�ks�ges

No persze ez a szerel�k sem csak s�ll�t hozhat…

A nyelet�s technik�ja

Ha a v�gszerel�k�nk kialak�t�sa, csalink m�rete miatt el�re eltervezve, illetve a horg�szat sor�n megtapasztalt sikertelen bev�g�sokon okulva nyeletni akarunk, azt legink�bb a gyakorlatban is bev�lt k�tf�le m�don �rdemes tenn�nk:

1.

Sokan azt a m�dszert alkalmazz�k, hogy a botot �vatosan k�zbe v�ve a karik�t a v�zre teszik. A kap�sjelz� ilyenkor elfekszik a v�z felsz�n�n, �s rajta akad�lytalanul cs�szhat �t a s�ll� �ltal h�zott zsin�r. A bev�g�s el�tt �rdemes figyelni arra, hogy a kontaktust �gy vegy�k fel a hallal, hogy el�z�leg ne pr�b�ljuk meg kiemelni a karik�t – ugyanis ha ezt nem el�g �vatosan tessz�k, a karika r�ndul�sa a csali kik�p�s�re k�sztetheti a s�ll�t! E val�ban bev�lt m�dszer egyetlen hib�ja, hogy a v�zre tett karika a tov�bbiakban nem ad inform�ci�t arr�l, hogy milyen �temben t�volodik a s�ll�, igaz, ezt az ors�r�l leperg� zsin�r alapj�n is j�l �rz�kelhetj�k. Probl�ma akkor lehet, ha az eleinte t�l�nk t�volod� hal megfordul, �s a „kih�z�s” kap�sb�l „behoz�sra” v�lt. V�zre tett karika eset�n ilyenkor csak azt tapasztaljuk, hogy az addig �rz�kelt h�z�s abbamaradt. Nem tudhatjuk, hogy az�rt, mert a s�ll� otthagyta a csalit, vagy az�rt, mert fel�nk j�n, �s v�g�l a cs�nak al�l kell majd kib�ny�sznunk… A m�sik, ami esetleg egyeseknek gondot okozhat, hogy nagyon hull�mos v�zben a v�zre tett karika alkalmaz�sa neh�zkess� v�lhat.

2.

A m�sik, igen praktikus megold�s az ors� karj�nak kikapcsolt visszaforg�sg�tl� mellett t�rt�n� h�trafel� teker�se. Ilyenkor is �rdemes (�vatosan!) felvenn�nk a botot, de ezt csak akkor tegy�k, ha megoldhat� a bot �s a karika r�ngat�sa n�lk�l! A s�ll� gyakran v�ltakoz� �tem� h�z�s�t kis k�s�ssel ugyan, de t�k�letesen kompenz�lhatjuk az ors� megfelel� sebess�g� h�trafel� teker�s�vel. Ek�zben a karika szinte �ll, illetve a h�z�s �s zsin�radagol�s aszinkronja miatt kis intervallumban fel-le j�r. Egy k�v�l�ll� ilyenkor – csak a karik�t l�tva – azt hihetn�, hogy csak piszmog a s�ll�, net�n otthagyta a csalit, holott val�j�ban folyamatosan zsin�rt adunk a halnak. E m�dszern�l a karik�n folyamatosan l�tjuk, milyen �temben t�volodik (net�n megfordul) a kap� hal, alkalmaz�sa hull�mos v�zen sem okoz gondot.

Ami mindenk�ppen ker�lend� (sajnos nem ritk�n l�tni gyakorlatlan horg�szokn�l): a kap�s elej�n a felh�zott karik�t l�tva a felkap�kar kinyit�s�val csak egy darab plusz zsin�rt adnak �gy, hogy a zsin�rad�s nyom�n al�zuhan� karika „z�kkenve” meg�ll a leveg�ben a k�zben visszav�ltott felkap�kar miatt. A karika ekkor nem csak az ors� fel� es�, hanem a s�ll� fel� es� zsin�rszakaszt is ugyan�gy megr�ntja! Ilyen pr�b�lkoz�ssal csak az addigra m�r felakadt s�ll�k megfog�s�ra van es�ly, t�bbs�g�k ilyen „otrombas�g” eset�n laz�n visszak�pi a csalit �s od�bb�ll.

�rtelemszer�en a fentiek a „kih�z�s” kap�s eset�re �rtend�k. Behoz�s (ejt�s) kap�sn�l a nyelet�s maga nem okoz gondot, felt�ve, hogy el�g messze dobtunk ahhoz, hogy legyen hov� j�nnie a halnak �gy, hogy m�g ne menjen �t a cs�nak vagy a horgonyk�telek alatt… Behoz�s kap�sn�l ink�bb a kontaktus felv�tel�nek �s a bev�g�snak egym�shoz igaz�t�sa a „m�v�szet”: ha a kontaktus felv�tel�t nem k�veti azonnali bev�g�s, a gyan�t fog� s�ll� otthagyhatja a csalit.

A kap�sjelz�s korl�tai

A balatoni s�ll�z�s kapcs�n r�gt�n ki kell emeln�nk a kap�sjelz� karika fontoss�g�t. Mindenk�ppen kell� �ns�llyal kell rendelkeznie, a finomabb horg�szat �rdek�ben h�zilag bark�csolt �s ultrak�nny� v�ltozatok nem igazi alternat�v�k, mert vel�k az ejt�s kap�sok nem l�tszanak, illetve az �raml�s felh�zza �ket a botig. A t�l s�lyos karika sem el�ny�s, �s nem csak a szerel�k�nk durv�t�sa miatt: a hull�mos v�zben fel-al� mozg� cs�nak miatt r�ng� karika a (szerel�k helyben tart�s�hoz egy�bk�nt m�g �ppen megfelel� m�ret�) nehez�k�nket fokozatosan, hull�monk�nt kicsiket h�zva gyakorlatilag bevonatatja el�nk. Szerencs�re a gy�ri v�ltozat a legt�bb esetben t�k�letesen megfelel. �jjel rendszerint b�ven el�g a cs�nakban am�gy is k�telez� vil�g�t�s ahhoz, hogy a feh�r vagy z�ldess�rga karik�kat j�l l�ssuk, de az �ttetsz� cs�darabbal toldott, vil�g�t�patront befogadni k�pes v�ltozatok is kiv�l�an haszn�lhat�k.

Karikajelz�k

A fenekez�snek sok el�nye van, ami miatt m�lt�n n�pszer� (�s nem csak s�ll�z�k k�r�ben). Egyetlen igen komoly h�tr�ny�t a kap�sjelz�s korl�tozotts�ga jelenti – sok olyasmi t�rt�nhet odalenn a csalinkkal, amit a jelz�nk egy�ltal�n nem, vagy csak nem j�l �rtelmezhet�en mutat! A horg�sz hajlamos azt felt�telezni, hogy a kap� hal vagy fel� indul, vagy t�volodik, de akkor pontosan az ellenkez� ir�nyba… mik�zben e k�t ir�ny csak sz�munkra kit�ntetett, val�j�ban igen kicsi az es�lye, hogy ezek valamelyike ment�n mozog a csalinkat felvev� s�ll�. A karika sajnos csak a hal t�l�nk sz�m�tott t�vols�g�r�l �rulkodik, a helyzet�r�l nem mond semmit. Extr�m p�lda (l�sd a fent m�r eml�tett cikket): ha a s�ll� pontosan a bedobott szerel�k t�vols�g�nak megfelel� sug�r �ltal meghat�rozott k�r�v ment�n halad, a horg�sz csak azt l�tja, hogy id�nk�nt kisebb-nagyobb r�ng�sok t�ncoltatj�k a karik�t, illetve hogy n�ha kiss� megereszkedik, n�ha meg eredeti helyzet�hez k�pest is feljebb megy. Az ilyen kap�s lehet dinamikusan kap� s�ll� is, csak mozg�s�nak ir�nya �ppen olyan, hogy a t�l�nk m�rhet� t�vols�ga nemigen v�ltozik… sz� sincs teh�t „maszatol�” kap�sr�l, ilyenkor a kap�sjelz� „maszatol”, nem a hal. Hasonl� jelens�get tapasztalva mindig ellen�rizz�k le a spiccgy�r�b�l kivezet� f�zsin�rt (ilyenkor jelent nagy el�nyt a fluoreszk�l� damil!): ugyanabba az ir�nyba vezet, mint amerre eredetileg bedobtuk a szerel�ket?! Nem egy sz�p s�ll� jelentkezett m�r ilyen, l�tsz�lag lagymatag kap�ssal… A karika mozg�s�nak m�rt�k�b�l teh�t igen neh�z a hal �ltal val�j�ban megtett �tra k�vetkeztetni, hiszen a karika annak csak a s�ly - cs�nak t�vols�gi vet�let�t mutatja. Emiatt a nyelet�s m�rt�ke is ink�bb csak �rz�sre, sejt�sre alapulhat, semmint objekt�v alapokra. Ez a fenekez� horg�szat sz�ks�gszer� h�tr�nya, amit – ha nem is minden esetben – az �sz�s horg�szattal kik�sz�b�lhet�nk. De err�l m�r a k�vetkez� r�szben lesz sz�…

… addig is ir�ny a v�z…

… ilyen sz�p halak rem�ny�ben!

A nehez�k m�rete itt is kulcsk�rd�s. Mivel a cs�nakos ny�lt v�zi horg�szatn�l a szerel�k bedob�s�hoz sz�ks�ges t�meg a legkisebb nehez�k eset�n is biztos�tott, ink�bb a csali helyben tart�sa �s a hal �ltal kap�s k�zben �rezhet� ellen�ll�s minimaliz�l�sa az a kett�s ig�ny, amit a s�ly kiv�laszt�s�n�l mindenk�ppen figyelembe kell venn�nk. A s�ll�z�sn�l igen fontos szerepet kap, hogy a konkr�t szerel�kkel a t�fen�khez k�pest hol k�n�ljuk a csalit, ez�rt a szerel�kek kialak�t�sa (el�k�k le�gaz�s�nak helye, el�kehossz) meghat�roz� lehet. A k�t klasszikus fenekez� v�gszerel�k (cs�sz� �s v�g�lmos) b�rmelyik v�ltozata sikert hozhat, azonban az gyakran nem mindegy, hogy melyiket haszn�ljuk, �s az is sokat sz�m�that, hogy az egyes v�ltozatokat hogyan alkalmazzuk.

V�gs�lyos szerel�kek

V�gs�lyos fenekez� szerel�kek alkalmaz�sakor alapvet� k�rd�s, mit k�v�nunk majd tenni, mikor bek�vetkezik a v�rva v�rt kap�s. Ugyanis eg�szen m�s krit�riumoknak kell megfelelnie annak a v�gszerel�knek, amivel hosszabban (nem hosszabb id�t, hanem nagyobb elmozdul�sokat �rtve ezen) akarunk nyeletni, mint annak, amivel a folyamatos kap�sba „id�ben”, kb. a karika felh�z�s�nak intervallum�n bel�l szeretn�nk majd beavatkozni. (Ut�bbi – term�szetesen – csali- �s horogm�ret f�ggv�nye is egyben!) Ha a nyelet�st ak�r el�zetes elgondol�saink, ak�r a horg�szat sor�n ott �s akkor szerzett tapasztalataink miatt sz�ks�gesnek tartjuk a sikeres bev�g�shoz, akkor a v�gs�lyos fenekez� szerel�ket szinte csak valamilyen k�nny�tett nehez�kkel �rdemes haszn�lnunk. Ha sima �lmot rakn�nk fel, az annyira be�gyaz�dhat a h�gabb iszapba, hogy a csalival megindul� s�ll� a felt�n� ellen�ll�st meg�rezve – nagy val�sz�n�s�ggel – otthagyn� a csalit. Ez�rt a hosszabb nyelet�sre is alkalmas v�gs�lyos szerel�khez olyan nehez�ket v�lasszunk, amit a kap� s�ll� k�nnyen elmozd�that, �s megindulva el is vonszolhat a fen�ken.

T�vhit az, hogy a v�gs�lyos elrendez�sn�l a hal kap�sakor sz�ks�gszer�en elmozd�tja a nehez�ket is. Val�j�ban meglep�en nagy j�t�ktere van a halnak arra, hogy a f�zsin�rt (�s ezzel a kap�st n�lunk jelz� elemet) �gy mozd�tsa meg, hogy k�zben a szerel�k legv�g�re r�gz�tett s�ly helye �s helyzete m�g nem v�ltozik. Term�szetesen a „behoz�s” kap�sokn�l, amikor a hal t�bb�-kev�sb� a fel�nk mutat� ir�nyba indul, mindenk�ppen elmozd�tja a v�gs�lyt. A kih�z�s kap�sok els� f�zis�ban azonban sz� sincs err�l (l�sd a fent m�r jelzett cikket)! Egy megszokott p�ternoszteres s�ll�z� szerel�k fels� horg�n k�n�lt csalit elkapva a bedob�s ir�ny�val ellent�tesen ak�r 2-2,5 m�tert (!) is h�zhat a s�ll� �gy, hogy k�zben a nehez�ket nem kell elmozd�tania. Ez kb. az �tlagosan felt�masztott bot m�lyen leengedett jelz�karik�j�nak botig val� felh�z�s�val egyen�rt�k�.

Van olyan v�gszerel�k, ahol ezek is bev�lnak – 20 �ves �lmok…

Ennek ismeret�ben, ha nem elvonszolhat� (nyelet�sre is sz�nt) v�gszerel�ket k�sz�t�nk, alkalmazhatunk plusz felhajt�er�vel rendelkez� r�sz n�lk�li, egyszer� v�g�lmokat is. (Megjegyzem, vannak olyan eredm�nyes s�ll�z�k, akik kifejezetten a nagy, iszapba m�lyen be�gyaz�d� v�g�lmokat prefer�lj�k. Ennek nagy ellen�ll�sa (visszar�nt� hat�sa) miatt a nagym�ret�, kiv�l� hegy� horoggal k�sz�tett v�gszerel�ken a s�ll� ahhoz hasonl�an megakad, mint ahogy a pontyok a bojlisok �ltal alkalmazott fix �lmos v�gszerel�ken. A bev�g�sra a biztos akaszt�shoz persze sz�ks�g van, de a horoghegy csek�ly m�lys�g� akad�sa el�g ahhoz, hogy a s�ll� r�vid id� alatt ne tudja kik�pni, kir�zni sz�j�b�l a horgos csalit.)