Garda

„A Balaton heringhala, a garda, az ez�st�s�k k�z�tt legragyog�bb s alak szerint a legf�lt�n�bb �ri�si seregekbe ver�dik s valami titokzatos ny�zsg�st, v�ndorl�st v�gez; �pen mint az ocze�n heringje. E halt�megek ekkor oszlopszer�en t�ltik be a v�z eg�sz m�lys�g�t, a fen�kt�l a sz�nig; n�ha annyira, hogy a legfels�bb r�teg viczk�ndoz�s�t�l burv�nyt vet a t� sz�ne.” (Herman Ott�)

Garda (Pelecus cultratus)

A n�p nyelv�n: Sug�r Kardos, Gargya, Balatoni H�ring, Gallakeszeg, Gorda, G�rbepaducz, Gyargya, Hossz�keszeg, Kardkeszeg, Korda, Kaszakeszeg, Szab�hal

Nem a legszebb, de az egyik legf�rg�bb halunk

Aki azt gondolta eddig, hogy tenger hi�ny�ban n�lk�l�zn�nk kell a tengeri halakat, az t�vedett. A garda ugyanis eredetileg v�ndorl� halfaj, aki a telet a tengerben, m�g az �v t�bbi r�sz�t �desv�zben t�lti, ahol szaporodik is. Elterjed�s�t tekintve k�t j�l elk�l�n�l� el�fordul�si ter�letr�l besz�l a tudom�ny. �szaki elterjed�si ter�lete a Balti tenger v�zgy�jt�je, m�g d�len a Fekete-tenger v�zgy�jt�je, az Azovi-tenger, Kaszpi-tenger �s az Aral-t� valamint az ezekbe torkoll� foly�k az otthona.

Ez a t�len v�ndortariszny�t k�t� hal azonban, ha m�r t�l messzire t�volodott a tengert�l felhagyott a v�ndorl�ssal, �s e csoportjai teljesen az �desv�zi �letre t�rtek �t. Haz�nkba a j�gkorszak ut�n v�ndorolt be a Fekete-tenger vid�k�r�l �s a k�vetkez� hazai elterjed�s�r�l �rkeztek h�rek:
- �reg-Duna, Mosoni-Duna, Duna, R�ba, R�bca, Ipoly, Dr�va, Tisza, Szamos, Bodrog, Keleti-f�csatorna, H�rmas-K�r�s, Kett�s-K�r�s, Hortob�gy-Beretty�, Sebes-K�r�s, Beretty�, Maros, Balaton, fert� t�, Tisza-t�. (Harka �kos)

A Balaton a legismertebb otthona

A hazai �llom�ny nagyobb r�sze a b�viz� foly�ink d�v�rz�n�j�ban, illetve tavainkban �l. Ivar�retts�g�t 3-4 �ves korban �ri el. Ikr�j�t tavasszal, m�jusban rakja. Csoportosan �vik a foly�k �s nagy tavak m�rs�kelt �raml�s� m�lyebb r�szein. Egyes kutat�sok szerint a homokos mederr�szekre, m�g m�s megfigyel�sek szerint a finomlevel� n�v�nyek k�z� sz�rj�k ikr�ikat, melyekb�l 4-8 nap eltelt�vel b�jnak ki az ivad�kok. (�rdekess�g, hogy ikr�ja a benne tal�lhat� olajfolt hat�s�ra lebeg a v�zben, biztos�tva az ikra sodr�d�s�t, ami szint�n a tengeri �letm�db�l maradt meg.)

A „magyar hering”. Kicsit kicsi, kicsit ritka, de a mienk

A kikel� gard�k kezdetben zooplankton �l�l�nyeivel, k�s�bb v�zre hull� rovarokkal t�pl�lkoznak. Az id�sebb p�ld�nyok m�r az ivad�kokra, kisebb k�sz�kre is vesz�lyt jelentenek. T�pl�l�k�t t�bbnyire a ny�lt v�zen szerzi. Nem v�logat�s, mindent felvesz, ami a v�z fels�bb r�teg�ben, a v�zfelsz�nen sz�m�ra hasznos�that� t�pl�l�k �s kell� t�megben �ll rendelkez�s�re.

N�veked�s�t tekintve a k�lf�ldi szakirodalomb�l ismert legnagyobb p�ld�ny 14 �ves volt, 60 centim�teres hossz�s�g�hoz 2 kg testt�meg p�rosult. Haz�nkban, a Balatonban a f�l kil�n�l nagyobbak m�r ritk�k, de a Dun�b�l el�ker�lt m�r 1993-ban egy 1,05 kg-os garda is.

Le�r�sa, ismertet�jegyei

Garda

A garda testalkata annyira jellegzetes, hogy legfeljebb ivad�kkorban t�veszthet� �ssze m�s halfajokkal (k�sz, �llas k�sz, kurta baing fiatal p�ld�nyai).

A kifejlett garda m�r nem keverhet� �ssze m�s halfajokkal.

Teste hosszan megny�lt, oldalr�l er�sen lap�tott. Hasvonala dombor�an �velt, a h�ta viszont majdnem egyenes vonal�. Feje ar�nylag kicsi, orra r�vid �s hegyes, szeme nagy. Sz�ja jellegzetesen fels� �ll�s�, oldalr�l n�zve szinte f�gg�legesen felfel� ir�nyul. R�vid �s kicsi h�t�sz�ja a farokr�szen helyezkedik el, j�val t�l a testhossz fel�n. Mell�sz�i felt�n�en nagyok, t�l�rnek a has�sz�k t�v�n. Farok�sz�ja nagy, m�lyen bemetszett. Pikkelyei apr�k, k�nnyen lev�lnak. Oldalvonala zegzugosan kanyarg�s, a test k�t oldal�n m�s-m�s lefut�s�. H�ta s�t�tsz�rke, a testoldalak �l�nk ez�st�s csillog�s�ak. �sz�i fak� v�rhenyes sz�n�ek, kiv�ve a h�t �s farok�sz�t, amelyek sz�rk�k.

Horg�szata

A gard�ra legink�bb a Balatonon horg�sznak c�lzottan. M�sutt „bees�” zs�km�nynak sz�m�t. �n egy tiszai holt�gon fogtam a ny�ron egy szebb p�ld�nyt, de csak egyet. A magyar tengeren ellenben ha j�kor, j� helyen (pl. Tihanyi-k�t) pr�b�lkozik a horg�sz, sz�p zs�km�nyra tehet szert. Legink�bb finom fenekez�s szerel�kkel horg�sznak r�, de a foly�k szebb p�ld�nyai apr� k�rforg� villant�n, m�l�gyen is rajtaveszthetnek. A hal�szati �rt�ke r�gen igen nagy volt. A balatoni hal�szok l�tott halnak nevezt�k.

Kem�ny munka volt r�gen a hal�szata

�sszel, mikor k�l�n�sen nagy rajokban v�ndorolt, a t� melletti dombokra �rt �ll�tottak. A j� szem� hegyenj�r� hajnalban felbaktatott �rhely�re �s szem�vel f�rk�szte a Balatont. A nagy t�megben �sszegy�lt gard�kt�l els�t�tedett a v�z. Ha felfedezte �ket az �les szemp�r, megindultak a hal�szok haj�i. Ekkor nem volt komas�g, mindenki in�t megfesz�tve igyekezett, hogy els�k�nt ker�thesse be h�l�j�val a v�zoszlop teljes magass�g�ban gomolyg� halakat. A partr�l saj�tos jelz�sekkel ir�ny�tott�k a haj�kat. (El�fordult, hogy a figyel� el�re meg�llapodott egy hal�sz komp�ni�val, akiket k�l�n jelekkel ir�ny�tott a helyes ir�nyba, m�g m�sokat f�lrevezetett.) Egy-egy szerencs�s hal�szat alkalm�val nem volt ritka a 100 m�zs�s fog�s sem. Ezeken a piros bet�s napokon a falu apraja-nagyja l�basokkal szaladt, hogy r�szes�lj�n nagy fog�sb�l. Ezt a hal�szatot Herman Ott� �rta le saj�tos st�lus�ban. (Mindenkinek tudom aj�nlani, hogy – ha teheti – lapozza fel a Magyar hal�szat k�nyv�t.)

H�sa �zletes, sz�r�tva, olajban elt�ve is kiv�l� csemege.

Hihetetlen, de a r�gi id�kben 50-300 tonn�t is fogtak bel�le �vente