Az angolna

Hol keress�k:
Fen�klak� hal ez�rt sz�vesen b�jik az iszapba, ahov� szinte teljesen be tudja �sni mag�, van amikor csak a feje l�tszik. Szeret megb�jni v�zbed�lt f�k, bokrok mellett. Nagyobb tavakban mint p�ld�ul a Balatonon, a partbiztos�t� k�vez�sek r�seiben is el�szerettel tany�zik. Nagyobb vizeinkben (mint a Balaton, Velencei-t�, Ferto-t�, ahol rendk�v�l er�s �llom�ny �l) kecsegtet j� angolnazs�km�ny.

Kap�si idok:
Az angolna �jszakai ragadoz�, de nappal is vesz mag�hoz t�pl�l�kot, s�t a legt�bb kapit�lis angoln�t �ppenhogy nappal siker�l becserk�szni. Holdvil�gn�l eg�szen a felsz�n k�zel�be rabolnak, els�sorban apr� k�sz�ket, ilyenkor hallani cuppog�s rabl�sokat. Hangjukat  harcs��val nem lehet �sszet�veszteni, mert a harcs�nak a rabl�sa m�lyebb hang� csobban�s. Az id�j�r�s is befoly�solja rabl�si kedv�ket, naps�t�sben szinte alig lehet horogra csalni, szeles, es�s id�ben viszont fokozottan akt�v, ilyenkor k�nny� megfogni. Tapasztalat szerint m�lyebb tavakon eredm�nyesek lehetnek a hajnali �r�k.

Horg�szm�dszerek:
Legt�bb esetben a fenekez� horg�szm�dszer aj�nlott, tulajdonk�ppen ugyanaz a m�dszer amit a harcs�z�sn�l alkalmazunk.

Felszerel�s:
Massz�v, megb�zhat� felszerel�s kell, mivel a halat meg�ll�s n�lk�l azonnal a partra kell er�szakolni (nem lehet f�rasztani, mert fark�val megkapaszkodik a legkisebb akad�lyba is �s let�pi mag�t a horogr�l). Egyenletes hat�rozott, �s er�s h�z�ssal kell partra k�nyszr�teni. A bot tekintet�ben k�vetelm�ny, hogy spiccakci�s legyen, hossza 3 m, dob�s�lya 80-150 g. Az ors�ra f�rjen fel 0,50-es zsin�rb�l 100 m (50-es ors�), a zsin�r 0,35 mm-es legyen. Nem kell meg�jedni ha az angolna a pontyoz�s, vagy harcs�z�s mell�khalak�nt jelentkezik, mivel a szerel�kek megfelelnek, azaz azonosak lehetnek mind a h�rom ha�n�l.

Csalik:
�llati eredet�ek j�hetnek sz�ba, az angolna apr��llatev�, illetve ragadoz�. A legjobb a hal, illetve a giliszta. Az �l� kishal 3-5 cm legye, illetve szeletbe is felrakhatjuk a horogra. A giliszt�t mindig csokorba t�zz�k (a kishalak gyakran lecsipegethetik). tov�bbi lehets�ges csalik: marham�j, l�p, t�dodarabka stb.

F�raszt�s, kiemel�s, �lvetart�s:
A f�rszt�s anyib�l �ll csup�n, hogy egyenletes h�z�ssal pump�lva, t�vol tartsuk a halat a fen�ken l�v� akad�lyokt�l amiben megkapaszkodhat, ha �gyesen csin�ljuk az angolna val�s�ggal kipattan a v�zb�l. Sz�kolni nem �rdemes, mert egyr�szt az er�se ny�lk�s b�r� hal teljesen �sszepiszk�tja a h�l�t, m�sr�szt k�nnyed�n kib�jik bel�le. Egyszer�bb a zsin�r megfogva partra cs�sztatni. Amint kiemelt�k a halat a v�zb�l ragadjuk meg �js�gpap�rral, vagy keszty�vel j� er�sen a feje m�g�tt (ha az angolna harcsa vagy ponty helyett j�tt, biztos k�zn�l lesz egy d�rv�bb kialak�t�s� k�zt�rl�) �s a horgot szabad�tsuk ki, amennyiben m�lyen nyelte el a horgot ne pr�b�lkozzunk, a hal tiszt�t�sakor �gy is visszakapjuk a horgot (gyakran eloford�l, hogy nagyon elnyeli a horgot. A halat �lvetartani nem �ppen egyszer�, minden kis r�sen ki tud b�jni, rendk�v�l szemf�les, a legjobb m�dszer nejlonzacsk�ba belerakni, �s a zacsk� sz�j�t j� er�sen elk�tni. Legjobb azonnal meg�lni. A farokr�sz�t er�sen odacsapjuk valamilyen kem�ny t�rgyhoz, itt vannak a hal f�bb idegrendszeri szervei. A halat ny�zzuk meg, m�gpedig �gy, hogy a fej�n�l fogva felk�tj�k, a nyak�n�l k�rbemetssz�k, �s a b�r�t kombin�ltfog�val k�toldalt megfogva egy lend�lettel, mint egy zoknit leh�zzuk. Ut�na t�vol�tsuk el a bels� szerveit.