Balatoni s�ll�z�s VI. – Csalik

A balatoni ny�ltv�zi s�ll�z�s eredm�nyess�g�nek egyik kulcsfontoss�g� t�nyez�je a csali, hiszen – t�bbek k�z�tt – �ppen a megfelel� csal�tek kiv�laszt�sa hat�rozza meg, hogy kapcsolatba ker�l�nk-e a s�ll�kkel. Gyakran nagyon is sok m�lik azon, hogy mit, milyen form�ban �s milyen m�don k�n�lunk fel t�sk�sh�t� kedvenceinknek. Ha nem tal�ljuk el a sz�juk �z�t, az jelent�sen cs�kkentheti a kap�sok sz�m�t. A sorozat e r�sz�ben a sikeres csalik �s felk�n�l�si m�dozataik k�rd�sk�r�t r�szletezz�k.

A horg�szatban a csaliz�s kapcs�n – legal�bbis akkor, ha a csalik�nt eleve olyasmit k�n�ln�nk, amivel a halak am�gy is s�r�n tal�lkozhatnak – alapvet� k�rd�s, hogy term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt mit eszik (egy�ltal�n), ill. hogy mit eszik meg sz�vesen a hal? A Balaton mint v�z �s a s�ll� mint hal eset�ben is ez lehet a kiindul�pont.

�ltal�ban nem mindegy, mi ker�l a horogra…

Bev�lt csalik, avagy mit eszik a s�ll�?!

Eleinte, mikor komolyabban foglalkozni kezdt�nk a s�ll�z�ssel, csak az el�rhet� szakirodalomra t�maszkodhattunk. M�rpedig a (korabeli) szakirodalom �ll�t�sa szerint �ll�v�zen az �l� k�sz eredm�nyess�g�t nem m�lja fel�l semmi, esetleg nagy ritk�n a v�r�ssz�rny�. Ezt – hangs�lyosan balatoni, azon bel�l is els�sorban a ny�lt v�zre vonatkoz� – tapasztalataink alapj�n hat�rozottan c�folhatjuk!

V.Z.: Az ut�bbi 15-16 �vben nem haszn�ltam �l� csal�tket, �s �gy is eredm�nyes tudtam lenni, r�ad�sul �gy, hogy az �l� k�sszel csaliz�k nem ritk�n kap�s n�lk�l �szt�k meg a horg�szatot.

Cs.G.: Az elm�lt �vekben tudatosan k�s�rleteztem �l� �s �lettelen csalikkal. Az �l�re is volt kap�s, a d�gh�z k�pest eredm�nyess�ge azonban maximum 20-30%-osra tehet�, amit – ha szigor�an v�ve „csak” s�ll�z�nk, �s nem „�ltal�ban” rabl�zunk – tov�bb cs�kkentett az, hogy az �l� kishalra kap� �s eredm�nyesen megakasztott halak t�bbs�ge nem s�ll�, hanem angolna. �lettelen csalira (ny�r k�zep�t�l �s ny�lt v�zen) 70-80%-ban s�ll� jelentkezett, kisebb (s�ll�falat-m�ret�) �l� halra pedig 70-90%-ban angolna, amit n�h�ny balin k�s�rt.

Az apr� �l� k�sz a Balaton ny�lt v�z�n leggyakrabban angoln�kat hoz

Persze nem kell teljesen le�rni az �l� csal�tket, de a ny�lt v�zen egy�rtelm�en a d�g, ill. az �lettelen kishal k�l�nf�le m�don el�k�sz�tett vari�ci�i v�ltak be. �l� csal�tek partk�zelben, k�sz�v�skor ker�lhet igaz�n el�t�rbe, illetve tart�sok (akad�k) horg�szatakor.

T�bb, egym�st�l igencsak elt�r� n�zet, elk�pzel�s v�lt m�r ismertt� arr�l, hogy mi�rt is fogyaszt a ragadoz� s�ll� d�g�t:

• Val�j�ban els�sorban nem ragadoz�, hanem h�sev�. Egyszer�bb, kevesebb r�ford�t�st ig�nyel, ha a t�lc�n felk�n�lt d�g�t fogyasztja. (Ez a verzi� nyitva hagyja a val�di nagy k�rd�st: a horg�szok �ltal felk�n�lt csalikon k�v�l hogyan tal�lhat az iszapon elegend� d�g�t a s�ll� ahhoz, hogy ilyen t�pl�lkoz�si strat�gi�ja alakulhasson ki?! – Cs.G.)
• A nappalt b�v�hely�n (iszapos aljzatban kif�rd�tt g�d�rben) fekve t�lt� s�ll� a kishalakat nem �ld�zi, de a k�zvetlen k�zel�be ker�l�kre odav�g. Ha a kishal ilyenkor csak megs�r�l, a s�ll� akkor sem megy ut�na, csak a f�nyviszonyok sz�m�ra kedvez� v�ltoz�s�t k�vet�en (azaz s�t�ted�skor). A s�t�tben azut�n csapatban keresi �s szedi �ssze az �ltala napk�zben megsebes�tett �s k�s�bb elpusztult halakat. (E v�ltozat egyik gyenge pontj�nak azt tartom, hogy a s�ll� akt�v zs�km�nyszerz�se sor�n (a v�kuum-elv miatt) el�gg� ritk�n s�r�lhet meg a kishal �gy, hogy a s�ll� sz�j�n k�v�l marad, ha meg m�r benn van, ki nyilv�n nem f�jja a s�ll� csak az�rt, hogy �jjel majd kih�v�s legyen megkeresni. A m�sik, ami gyeng�t(het)i ezt az �rvel�st, hogy a nappali tapogat� vagy tviszteres s�ll�z�s finoman sz�lva sem min�s�l eredm�nyes ny�lt v�zi m�dszernek, pedig ahhoz – a fentiek alapj�n – el�g lenne az odav�gni hajlamos s�ll� k�zel�ben elh�zni a csalit. – Cs.G.)
• Mindent fogyaszt. Mivel 20 Celsius fok felett 28 �ra alatt �r�l a gyomra, tekintet n�lk�l mindent eszik. (Ez a gondolatsor szint�n nyitva hagyja azt a k�rd�st, mi�rt jobb a gyakran teljesen mozdulatlanul k�n�lt d�g vagy haldarab a virgonc �l� csalin�l, ugyanakkor nem mond ellent annak a – szint�n elterjedtnek tekinthet� – n�zetnek, hogy a s�ll� t�pl�l�kkeres�s�ben igen fontos szerepet j�tszanak az �z- �s illatanyagok, k�l�n�sen �ll�vizek eset�ben. – Cs.G.)

B�rmelyik, vagy egyik sem – mindenki eld�ntheti, melyiknek szavaz bizalmat. Ett�l f�ggetlen t�ny, hogy a k�l�nb�z� m�don felk�n�lt �lettelen hal a tilalom v�g�t�l eg�szen k�s� �szig kiv�l� eredm�nnyel alkalmazhat� csali.

Melyik v�ltozat k�zel�t a val�s�ghoz? Ki tudja? �rvek �s ellen�rvek mindegyikhez tartoznak: pl. lehet n�ha fogni s�ll�fogakt�l m�r meggy�t�rt snecit is…

Csalik�nt haszn�lhat� halfajok

S�ll� csalinak – n�mi feldolgoz�s ut�n – b�rmilyen, kez�nk �gy�be ker�l� (�s a szab�lyok �rtelm�ben kifoghat�) halfaj egyede alkalmas lehet, b�r sok esetben �gy t�nik, hogy fog�ss�guk er�sen elt�r�. Balatoni viszonylatban legink�bb a k�sz, az egy�b keszegf�l�k (v�r�ssz�rny� keszeg, bodorka, d�v�r, karikakeszeg, garda) �s a folyami g�b j�het sz�m�t�sba.

N�zz�k els�k�nt a leggyakrabban haszn�lt �s legk�nnyebben beszerezhet� csal�tket, azaz a k�szt! A Balatonon beszerz�se �ltal�ban nem jelent gondot. A k�s� �szi id�szakban a part menti r�szekr�l a sz�lt�l �s hull�mz�st�l v�dett kik�t�k bels� r�sz�be t�m�r�lnek, ilyenkor m�shol nem is �rdemes kishalfog�ssal pr�b�lkozni. Sokan kishalfog� h�l�val pr�b�lj�k a s�ll�knek sz�nt csalit beszerezni, de a gyakran teljesen letisztult v�zben k�nkeserves �gy kier�szakolni n�mi eredm�nyt. Horoggal viszont szinte mindig biztosra mehet�nk! Egy r�vid, 3-4 m�teres spiccbot, egy-k�t mar�knyi snecis etet�anyag �s p�r szem csonti rendszerint el�g a napi adag megfog�s�hoz.

Az eredm�nyes k�sz�z�shez nem kell sok dolog: n�mi snecis etet�anyag…

… ami kell�en felh�z…

… �s r�videbb spiccbot(ok)

A s�ll�z�shez sz�ks�ges csalit �gy �ttetsz� v�zben is percek alatt megfoghatjuk!

Nagyobb (t�bb napra sz�nt) mennyis�get �ltal�ban nem �rdemes �sszefogni, egyszer�en az�rt, mert ha s�ll�z�shez elviselhet� az id�j�r�s, akkor k�sz is foghat�. Kiv�telt jelent, ha el�re tudjuk, hogy k�vetkez� tervezett s�ll�z�skor alkonyat el�tt m�r nem lesz id�nk kishalat fogni (a horgos k�sz�z�s szigor�an nappali m�faj!), illetve ha az �szi, hideg viz� id�szakban hosszabb t�vra akarunk csalit „besp�jzolni”. Ilyenkor csak a minim�lis s�r�l�ssel megfogott (sz�jsz�lbe akadt horog, �p ny�lkar�teg �s pikkelyzet) k�sz�ket tegy�k el. A melegebb v�zben sokat mozg� halak p�r nap alatt sajnos teljesen „lekoptatj�k” orrukat-sz�jukat a kif�rt, kem�ny anyag� haltart� v�dr�k fal�n kiutat keresve, ez�rt ha csak lehet, ne k�nozzuk ezzel �ket!

A m�anyag csalihalas v�dr�kben – r�videbb ideig – kiv�l�an eltarthat�k a k�sz�k is

V.Z.: Szerencs�s helyzetben vagyok, mert nyaral�nk emeleti f�rd�j�nek k�dja szinte az eg�sz szezonban rendelkez�semre �ll. A fogott k�sz�ket bele�nt�m, majd egy �ra m�lva a „fekete” egyedeket kiv�logatom, �s ezt durv�n k�t�r�nk�nt megism�tlem. Ezzel a m�velettel a s�r�lt k�sz�k kiv�logat�sra ker�lnek, a benne maradtak (amelyek kivil�gosodva alkalmazkodnak a k�d h�tt�rsz�n�hez) hetekig t�rolhat�ak. Egy v�zzel f�lig t�lt�tt k�dban 12-15 k�sz v�gan el�l. A sikeres hossz� t�v� t�rol�s l�nyeges eleme a szelekci�, az �rny�kos helyen l�v� t�rol� hely (a csek�ly h�ingadoz�s miatt) �s a nem t�l s�r� n�pes�t�s.

Csalihalak szelekt�l�s el�tt. A fekete h�t� k�sz�k mennek a fagyaszt�ba, a sz�n�kben alkalmazkod�k maradhatnak (a figyelmes szeml�l� l�that p�r durbincsot is – n�ha ezek is igen j� csalik!)

A k�sz els�sorban friss �llapotban kiv�l� csali. Fagyasztva is t�rolhatjuk, �s felengedve k�n�lhatjuk – a kap�sok sz�ma nem lesz kevesebb –, de a tart�s�t elveszt� halh�snak sokkal rosszabb a horog�ll�s�ga, �s a k�sz b�re is igen v�kony, k�nnyen szakad. Emiatt a felt�z�s �s a bedob�s fagyasztott k�sz haszn�lata eset�n fokozott figyelmet ig�nyel.

A fagyaszt�sra sz�nt k�sz�ket c�lszer� �tlag-horg�szatonk�nt felhaszn�lt mennyis�gben (pl. 10-12 db), adagonk�nt bezacsk�zva a m�lyh�t�be tenni

Sok balatoni s�ll�z� a nagy termet� ikr�sokat (helyiek �ltal�ban ezeket „vez�rk�szk�nt” emlegetik) haszn�lja, de nem mindig el�ny a nagy csali. „Sokakkal ellent�tben el�szeretettel haszn�lok kism�ret� csalikat (5-6 cm), legal�bb az egyik boton. Ut�bbi �vekben a legnagyobb fogasaimat kis csalival fogtam!” (V.Z.)

Sokszor a kism�ret� csali v�lik be, pedig n�h�ny s�ll� gyomr�b�l id�nk�nt meglep�en nagy halak maradv�nyai ker�lnek el�!

Keszegf�l�k. N�ha meglep�en nagy, f�lig em�sztett �llapotban l�v� maradv�nyokat tal�lunk a s�ll�k gyomr�ban, ami felveti annak lehet�s�g�t is, hogy c�lzottan pr�b�ljuk nagyobb keszeggel csalizva a szebb (vagy r�men�sebb…) s�ll�ket elcs�pni.

Keszeg s�ll�gyomorb�l…

Ez �sszecseng azzal a – m�rvad� halas szakemberekt�l sz�rmaz� – v�lem�nnyel is, miszerint a balatoni s�ll� akkor jut t�l a sz�k�s t�pl�l�kb�zis miatti n�veked�si kr�zisen, mikor el�ri azt a m�retet, hogy a kisebb karikakeszegekb�l is sikeresen zs�km�nyolhasson. „Ehhez k�pest a ny�lt v�zi pr�b�lkoz�saim sor�n az �l� vagy �lettelen keszegek csak igen kev�s kap�st eredm�nyeztek… t�n ha lenne jelent�s sz�m� t�bbkil�s fogas a t�ban, akkor m�s lenne a k�p.” (Cs.G.). Halszeletet, fil�t a keszegf�l�kb�l k�nnyen k�sz�thet�nk, ezek sokszor bev�lnak.

G�b. A Balatonban a g�bf�l�k k�z�l nagy sz�mban csak a folyami g�b fordul el�. Fen�klak� �letm�dja miatt a partk�zeli s�vban (a ny�lt v�z iszapj�n nemigen tal�lkozunk vele) a s�ll� term�szetes t�pl�l�k�ul szolg�l, hiszen innen az �vtizedekkel kor�bban jellemz� er�s durbincs�llom�ny gyakorlatilag elt�nt. Ha r�tal�lunk a g�bcsapatra, a kisebb p�ld�nyokat b�rmilyen, a fen�k k�zel�ben felk�n�lt �l� csalival megfoghatjuk, a nagyobbak n�ha kis halszeletre is elcs�bulnak, de ez ink�bb csak a c�lzott k�s�ll�z�s sor�n �s egyes helyeken v�lhat zavar�v�.

A folyami g�b a balatoni s�ll�z�shez kiv�l� csali!

„G�bbel a s�ll�-gyomortartalmak vizsg�lata alapj�n kezdtem el horg�szni”

„G�bbel a s�ll�-gyomortartalmak vizsg�lata alapj�n kezdtem el horg�szni. Nem egyszer� a beszerz�s�k – legal�bbis a Balatonon –, mert nem egyenletes az eloszl�suk. Pont a g�b beszerz�se miatt kezdtem el ism�t rendszeresen keszegezni a mar�son. Pr�b�ljuk ki, meg fogunk lep�dni az eredm�nyess�g�n! Egyetlen h�tr�nya, hogy az angolna is nagyon szereti.” (V.Z.) A g�b fagyasztva is kiv�l� csali, sz�v�s, er�s b�re miatt a horgon kiolvaszt�s ut�n is j�l tart.

A Balatonb�l hi�nyz� g�bek is bev�ltak – fagyasztva. Itt: dunai sz�rmaz�s� b�kafej� g�b…

… �s a bel�le metszett szelet, ill. fil�

Csali-vari�ci�k

�l� csali

Alkalmaz�sa egy�rtelm�en az akad�kon, valamint k�sz�v�skor a partv�d� k�vez�sek ment�n v�gzett horg�szatra szorult vissza. Ezeken a helyeken a s�ll� mindig j�l kap az �l� csal�tekre is, s�t itt nem ritka, hogy kifejezetten a virgonc kishal a jobb. Ennek ok�t pontosan nem tudni, de v�lhet�, hogy a lesben �ll�, lesb�l t�mad� s�ll� viselked�s�hez k�t�dik, ami gy�keresen elt�r a ny�lt v�z iszapsivataga felett porty�z�, „szagl�szva” keresg�l� s�ll� viselked�s�t�l. Az akad�kn�l �s k�sz�v�s idej�n a part ment�n sikeres �l� csali t�ny�vel j�l egyezik az is, hogy a perget�s is legink�bb itt/ilyenkor eredm�nyes, szemben a ny�lt v�zi pr�b�lkoz�sokkal. N�ha hallani, hogy k�s� �sszel kimagasl� fog�sokat �rnek el �l� csal�tekkel – ez rendszerint a meder partokt�l t�voli r�sz�n m�r band�ba ver�d�tt s�ll�k eset�n igaz, ahol a csapattagok egym�ssal is versengve igyekeznek megszerezni a letisztult v�zben j�l l�that�, izg�-mozg� csalit. Mivel ez legink�bb csak vitorl�sr�l el�rhet� lehet�s�g, b�vebben nem t�rgyaljuk. Az �l� csalihal alkalmaz�sa – a potenci�lis gubancok elker�l�se miatt – befoly�solja a v�gszerel�k kialak�t�s�t is, err�l b�vebben majd a v�gszerel�kekkel foglalkoz� r�szekben foglalkozunk.

�lettelen csali

Ismert fajt�i: „taposott”, „f�z�tt”, „fejn�lk�li”, „csak test”, „fil�” (illetve ezek kombin�ci�i). Bizony�ra m�g rengeteg vari�ci� van, b�r n�melyik�k tal�n csak elnevez�s�ben m�s. N�zz�k az alapt�pusokat!

„Taposott”:

Friss vagy fagyasztott alapanyag is sz�ba j�het, gyakorlati k�l�nbs�g csak a felt�z�sn�l jelentkezik. Alapvet�en k�szb�l k�sz�l, de sz�ks�g eset�n b�rmilyen kisebb keszegf�le (�lt. v�r�ssz�rny�, bodorka, karikakeszeg) megfelel. 2006-ban, pl. a taposott g�b hozott kimagasl� eredm�nyeket. A taposott csalihal k�sz�t�s�nek „felszerel�sig�nye” csek�ly, de egy teljesen lapos talp� cip� alapfelt�tel! Egy t�racip� vagy egyes divatos sportcip�k talpa al�l meglep�en dimbes-dombos oldal�, esetleg csak darabokra szakadt haltetem ker�l el�… Ha �ppen nem lapos talp� cip� van rajtunk, akkor azt egy kis darab deszk�val (lapos fenek� horg�szdobozzal, evez� toll�val stb.) is kiv�lthatjuk, ebben az esetben azonban ink�bb teny�rrel nyomjunk r� a deszka �s a trepni k�z� tett halra. A tapos�s eredm�nyek�ppen a halnak laposnak kell lennie, a bel�nek az ivarterm�kekkel egy�tt teljesen ki kell folynia a sz�tnyomott �sz�h�lyaggal egy�tt, �s az �sszeroppantott szem is feket�s folyad�kk�nt t�vozik. Az �gy elk�sz�tett csali a bel�le ki�raml� �z- �s illatanyagokon k�v�l er�sebb �raml�sban k�v�lyg� mozg�s�val is cs�b�t.

„A taposott hal nem n�z vissza”

A taposott hal egyik v�ltozata szerint a leend� csalit a fej fel�l a h�t�sz� v�g�ig, ill. a v�gb�lny�l�s vonal�ig tapossuk A fark�b�l 2-4 cm �pen kell, hogy maradjon, mert ide akasztjuk majd a horgot: friss csalihal eset�n a gerinc mell�, a hasoldal fel�, fagyasztottn�l pedig szigor�an a gerincbe. A tapasztalatok szerint a hasba akaszt�sn�l k�nnyebben kiszakad a horog, ez�rt fagyasztott haln�l nagyon fontos a gerincbe akaszt�s, k�l�nben dob�sn�l k�nnyed�n leszakadhat a rendk�v�l l�gy csali, k�l�n�sen akkor, ha t�l merev a botunk. A m�sik v�ltozatn�l a friss, de (praktikusan a fej megroppant�s�val) m�r elpuszt�tott kishalat a has fel�l tapossuk �gy, hogy a h�t gerinc feletti r�sze �pen maradjon (ha a h�tvonalon kireped a b�r, t�lz�sba vitt�k a tapos�st!). Ezt a csalit f�zhetj�k is, de a h�t h�s�n�l fogva egy�g� horogra is felt�zhetj�k. Ut�bbi esetben c�lszer� a horgot csalihal test�nek hossztengely�vel p�rhuzamosan vezetni, �rtelemszer�en �gy, hogy a horoghegy ne a kishal h�ta fel�, hanem azzal ellent�tes ir�nyba �lljon (�gy biztosan akadhat a s�ll�sz�jban!). Ilyen t�z�ssel el�rhet�, hogy a csali stabilan �ll a horog�b�lben, a horog nem mozog a halh�sban, ez�rt nem is b�jik �t a horog �t�tte lyukon, �s hegye nem fordul vissza a csaliba. Hagyom�nyos (csali hossztengely�re mer�legesen t�z�tt) csaliz�sn�l ez ut�bbi sajnos igen gyakran el�fordul, �s ez az �res bev�g�sok, lemarad� halak egyik f� oka. A h�t k�zepe t�j�n megt�z�tt taposott hallal csalizva val�di „nyelet�s” n�lk�l is j� es�ly�nk lesz a s�ll�kap�sok z�m�t megakasztani.

A hal hossztengely�vel p�rhuzamosan be- �s kivezetett horog teljes �ble h�st fog. Ezzel az elrendez�ssel dob�s�ll� csalit kapunk, amiben a horog nem mozog, ez�rt hegye nem tud visszafordulni a kishalba, mik�zben azonnali bev�g�sn�l is j� es�llyel kiv�l�an akad

„F�z�tt”:

Mint neve is el�rulja, a csal�tket az el�k�re f�zz�k fel �gy, hogy a horognak csak az �ble �s hegye �ll ki bel�le. Ink�bb a friss (�s ak�r taposott) csalihalat �rdemes f�zni, mert a fagyasztott nagyon fell�gyul, h�s�nak nincs kell� tart�sa, ez�rt saj�t s�lya alatt m�g dob�s el�tt/alatt beg�rb�l, �s a v�zben �gy is marad. F�z�t�vel �rdemes dolgozni. Sz�j fel�l akkor f�z�nk, ha a m�r felhorgozott el�k�t az el�kef�ln�l fogva akarjuk �th�zni a csalihal b�re alatt (majd az el�k�t beakasztjuk a szerel�k karabiner�be). Farok fel�l akkor kezdj�k a f�z�st, ha nyitott (nem leforrasztott sz�r�) k�t�g� horoggal horg�szunk. Ekkor is egy el�kehurkot h�zunk �t a halon, de ebbe a horgot akasztjuk, majd annak sz�r�t a zsin�rral egy�tt visszah�zzuk a hal b�re al�. Enn�l a v�ltozatn�l az el�k�t nem kell karabinerrel r�gz�ten�nk a v�gszerel�ken. Ak�rmelyik m�dszert haszn�ljuk, c�lszer� a horgot a csalihal fej�hez k�zel elhelyezni (azaz itt kezdeni a f�z�st, ill. a m�sodik v�ltozatn�l itt kivezetni a f�z�t�t), tekintettel arra, hogy a s�ll� az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben fej fel�l nyel. Ilyen csaliz�ssal a karika felh�z�s�nak v�g�n nagy biztons�ggal akaszthatunk, nyelet�sre nincs sz�ks�g.

K�t�g� horog haszn�lata eset�n a f�z�st a csali (itt: taposott k�sz) farokt�v�n�l bevezetett f�z�t�vel kezdj�k

A t� hegy�t a kishal kopony�ja el�tt, lehet�leg nem a h�ton, hanem az �pen maradt (nem taposott) h�t oldals� r�sz�n vezess�k ki

A f�z�t�vel a hal b�re alatt h�zzuk �t az el�kehurkot…

… amibe beakaszthatjuk a k�t�g� horgot

V�g�l az el�ke visszah�z�s�val �s finom horog-igaz�t�ssal a horogsz�rat betoljuk a csali b�re al�

�rdemes a f�z�tt csalihoz k�t�g� horgot haszn�lni, az ugyanis soha nem fog teljesen a kishal oldal�hoz simulni – ut�bbi a sikeres akaszt�s es�ly�t cs�kkenti. Ezt a h�tr�nyt az egy�g� horoggal f�z� horg�szok rendszerint a nagyobb horogm�rettel (�s teljes sikerrel) egyenl�tik ki: a nagy�bl� horog hegye valamivel akkor is a kishal mell�/f�l� �r, ha bev�g�skor a horog�b�l a csali oldala mell� simul. (Van, aki f�z�t� n�lk�l dolgozik: az egy�g� horgot szinte t�k�nt haszn�lva t�bbsz�r�s „�lt�ssel” f�zi f�l a (taposott) halat az el�k�re, majd az utols�, nagyobb „�lt�sbe” a horogsz�rat visszah�zza. Dobhat�s�g �s a horoghegy megfelel� helyzete szempontj�b�l ez is kiv�l� megold�s, �n csak az�rt nem kedvelem, mert akaszt�s szempontj�b�l hat�konyabbnak tartom, ha a bev�g�s mozdulat�val el�sz�r kiz�r�lag a horgot h�zom, nem pedig a s�ll�sz�j �ltal fogott csalit is. – Cs.G.)

Ha a megfogott s�ll�b�l a csalit visszanyerj�k (a horoggal egy�tt ki tudjuk szabad�tani, ill. a f�z�tt haln�l nem ritka, hogy a f�raszt�s sor�n a csali felcs�szik az el�k�re), akkor az �jra felhaszn�lhat�, s�t a tapasztalatok szerint kifejezetten fog�snak bizonyul!

Az el�k�re felcs�sz� csali �jra bevethet�, �s sokszor eredm�nyesebb, mint b�rmilyen �jonnan, frissen feltett!

„Fejn�lk�li”:

Mindenben megegyezik a taposottal, csak tapos�s helyett lev�gjuk, leszak�tjuk a csalihal fej�t. Ha sok az angolna, c�lravezet� lehet, mert sok esetben drasztikusan cs�kkenti az angolnakap�sok sz�m�t.

„Csak test”:

Farok �s fej n�lk�li csal�tek. Lehet�leg friss k�sz alapanyagot haszn�ljunk hozz�. A „farag�s” c�lja, hogy egy lebeg� h�sdarabot kapjunk, amely illat�val �s az iszap feletti lebeg�s�vel csalogat. Fontos, hogy az �sz�h�lyag �pen maradjon (ez�rt is „farag�s”: elk�sz�t�se m�g nagy gyakorlattal sem szokott k�t v�g�ssal siker�lni… a lehet� legt�bb h�st kell fej fel�l �s farok fel�l is levenni �gy, hogy az �sz�h�lyagba ne v�gjunk bele).

Egyszer�bb, de seg�danyagokat ig�nyl� v�ltozat, ha a valahol megnyitott hal test�reg�be lebegtet� anyagot (hungarocell cs�k, technopufi stb.) tuszkolunk a horogra t�z�s el�tt. �rdemes a bevet�s el�tt leellen�rizni, hogy val�ban �ppen csak lebegjen, ne �sszon fel (k�l�n�sen akkor, ha hossz� az el�k�nk)! A fen�kt�l magasra elemelked� csali ink�bb a balinoknak �s gard�knak kelleti mag�t, a v�rva v�rt s�ll�k elmennek alatta…

„Fil�”:

Nagy „vez�rk�szt” eg�szben, gard�t, �s b�rmilyen keszeget test�k egy r�sz�n fil�zhet�nk. Fil� alkalmaz�sakor a horgot a h�sos oldalon sz�rjuk be, �gy kisebb az es�lye annak, hogy (dob�skor, s�llyed�skor, ill. �raml�sban) a k�nnyed, l�gy, lebeg� csaliv�g visszaakad horgunkra. Ezt azonban 100%-osan kiz�rni sajnos m�g �gy sem lehet – fil�n�l fordul el� leggyakrabban, hogy horgunk visszaakad a csaliba!

Fil�k�sz�t�s – itt kis karikakeszegb�l

A h�t fel�l behas�tott hal oldal�b�l csontmentes…

… �s igen l�gy csali v�ghat�

A keskenyre v�gott h�sos fil�n (fent) k�v�l sokszor bev�lik a csontos (bord�s) hasoldali szelet is (alul a „marad�k” l�that�)

A nagyobb keszegekb�l (itt: d�v�rb�l) is kiv�l� fil� k�sz�thet�

Itt eml�tj�k meg azt a fontos – �s minden csaliz�si m�dn�l elv�gzend� – teend�t, hogy bedob�s el�tt a horog hegy�t felt�tlen�l n�zz�k meg: ha rajta maradt egy felsz�r�dott pikkely, az a bev�g�skor meglep� sikerrel akad�lyozza a horoghegy akad�s�t! S�t�tben el�g az ujjunkkal ellen�rizni: ha a horoghegy megakad az ujjbegy�nkben, mehet a dob�s!

Ut�bbi h�rom csali-v�ltozat (amelyek elk�sz�t�s�n�l t�bb-kevesebb „nyesed�k”, fel nem haszn�land� diribdarab is keletkezik) kapcs�n �rdemes m�g sz�t ejteni egy �rdekes tapasztalatr�l. Szinte minden �vben lehet fogni olyan s�ll�t, melyben a fil�zett �s v�zbedobott marad�k megtal�lhat�, s�t fogtam olyan 1,5 kg k�r�lit is, melyben a kor�bban kievezett horg�szt�rsam �ltal v�zbesz�rt csalikb�l 7 db-ot tal�ltam. Mivel a partra �rve azonnal megpucoltam, a t�ved�s kiz�rt, a snecik teljesen frissek voltak! Aznap csak az az egy akadt horogra.

Csali k�sz�t�s s�ll�gyomorb�l el�ker�lt mell�kterm�ke („fejn�lk�li” csalir�l leszak�tott k�szfej)

Mindez igencsak elgondolkodtat�… akkor is, ha onnan n�zz�k, hogy a horg�szat v�g�ig a nyesed�ket tan�csos nem v�zbe sz�rni (mert azzal a csalijainkt�l t�r�thetj�k el a s�ll�ket), �s akkor is, ha a potenci�lis „etet�s” szempontj�b�l vizsg�ljuk a k�rd�st. Az bizonyos, hogy a halh�s csalik eredm�nyess�ge mellett e tapasztalat is a s�ll�k illatanyag alapj�n val� kiv�l� t�j�koz�d�s�t igazolja.

Az itt felsorolt n�h�ny csali-vari�ci� a Balatonon �ltalunk leggyakrabban haszn�lt �s bev�lt v�ltozatok gy�jtem�nye – term�szetesen az ett�l elt�r�ek is eredm�nyesek lehetnek. E csali-v�ltozatok nem minden v�gszerel�ken alkalmazhat�ak egyforma eredm�nyess�ggel, ez�rt a k�vetkez� r�szekben, a v�gszerel�kek r�szletez�sekor k�l�n javaslatot tesz�nk, milyen csal�tekkel alkalmazzuk �ket. Persze az sem lesz szent�r�s, csup�n aj�nl�s.