Csalik:
Mivel az amur n�v�yev�, n�v�nyi eredet� csalikkal horg�sszunk r�. A kuorica k�l�nb�z� fajt�i a legelterjedtebb csalik, a R�ckevei Dun�n egy id�ben a sz�raz �tf�t kukoric�t haszn�lt�k, mert ezt kev�sb� tudja leverni a keszegn�ps�g. eredm�nyesek a k��nb�z� t�sztagyurm�k, amelyekbe n�v�nyi anyagokat is kevernek (lucernaliszt, p�pes�tett z�ldbors�massza). A bojlit is lehet alkalmazni, f�leg tavasszal, amikor magas t�p�rt�k� �lelemre van sz�ks�ge a halaknak. A f�tt s�rgar�p�t�l a dinnyeszeletig mindennel lehet pr�b�lkozni ami csak felh�ja az amur figyelm�t. A legfontosabb t�pl�l�k�t, a friss n�dhajt�sokat is felk�n�lhatjuk neki, nagyon sok fog�s igazolja a csali eredm�nyess�g�t. 

Hol keress�k:
Az amur k�n�b�l sz�rmazik, els�sorban az elszaporodott v�zin�v�nyzet irt�s�ra t�rt�nt a c�lir�nyos telep�t�se magyarorsz�g vizeibe 1970-es �vekben. Az�ta megtal�lta �letfelt�teleit �s rendk�v�l j�l �rzi mag�t, amit a kifogott p�ld�nyok mennyis�ge �s m�rete is mutat. mivel z�mmel n�v�nyi t�pl�l�kot fogyaszt a n�v�nyzet s�r�j�ben kell hogy keress�k. Foly�vizekben az aljzatra tapadt �l�bevonatot legeli, a lass� foly�s� r�szeken, �bl�kben, k�g�tak m�g�tt. �ll�vizeken a n�d fiatal hajt�sait, �s a h�n�rt, alg�kat, moszatot eszi, �gy itt kell keresni. L�tott hall� csak akkor v�lik amikor a n�dasban a v�zre hajl� n�d level�t eszi, ilyenkor azt l�tjuk, hogy a n�d sz�ra megd�l, majd a v�rebukik, �s elt�nik. Ez els� jele, hogy amurok vannak a horg�szhelyen. Az �vszaknak megfelel�en, hidegebb v�zben a m�lyebb, felmeleged� �s meleg v�zben a sek�lyebb r�szeket keresi fel. Gyakran el�fordul, hogy meleg ny�ri napokon, nagyobb vizeken eg�szen a felsz�n k�zel�ben s�tk�rezik caspatost�l.

Kap�si id�k:
Szinte eg�sz �vben foghat�, t�len azonban kev�s t�panyagot vesz mag�hoz. A nap b�rmely szak�ban foghat�, ez horg�szm�dszert�l f�gg, ny�ri melegben a v�z minden r�teg�ben el�fordulhat, de f�leg a n�dasokban �szk�l. �jjel kih�z�dik gyakran a part k�zel�ben, ilyenkor kev�ss� �vatos, k�nnyebb l�pre csalni. A rekordlist�kat b�ng�szve kit�nik, hogy a legt�bb p�ld�nyt a ny�ri h�napokban �s nappal ejtik el. F�leg a R�ckevei Dun�n egy id�ben el�szeretettel horg�sztak �jszaka amurra, a v�zpartot s�rga f�nnyel vil�g�tott�k meg, mivel ez hat a legkev�sb� riaszt�lag az amurra, ki lehet pr�b�lni eredm�nyes lehet, ott ahol enged�lyezik az �jszakai horg�szatot.

Horg�szm�dszerek:
A pontyoz�sn�l eml�tett horg�szm�dszerek megfelelnek itt is, annyi v�ltoztat�ssal, hogy �sz�s horg�szatban az osztott s�ly� szerel�k a legmegfelel�bb, mivel az �vatos hal �gy �rez a legkisebb ellen�ll�st a csali felv�tel�n�l. A fenekez� horg�szatn�l ink�bb a cs�sz�olmos m�dszert r�szes�ts�k el�nyben, �s a horogel�k�re f�zz�nk fel egy hungarocell vagy parafadug� darabot, ami a fen�k feletti lebegtet�st hivatott szolg�lni.
Van egy �tmenet a fenekez�s �s az �sz�s horg�szm�dszer k�z�tt, amikor a csali a v�zvelsz�nen van de az �lom a v�zfen�ken van. F�leg ezt a m�dszert nem t�l m�y tavakon alkalmazhatjuk sikerrel akkor, mikor az amurok a felsz�n k�zel�ben tart�zkodva csipegetik a v�zfelsz�nen �sz� n�v�nyeket. A szerel�khez sz�ks�ges egy 40-80 g-os �lom �s egy parafadug�, ami a v�zfelsz�nen tartja a horgot amire n�dlevelet, vagy egy�b v�zin�v�nyt t�z�nk. A k�vetkez� �br�n bemutatom.



Felszerel�s:
A horg�szbot legyen hossz� 3,5 m k�r�li a dob�s�lya 80-150 g, mindenk�ppen parabolaakci�j� botot v�lasszunk, mivel az amurok kem�ny harcosok, a f�raszt�skor hossz� hitrelen kirohan�sokkal v�dekeznek. Az ors�t �gy v�lasszuk meg, hogy legal�bb 50-es zsin�rkapacit�s� legyen, teh�t 0,50 mm �tm�r�j� zsin�rb�l f�rjen fel r� 100 m. A zsin�r ny�lt tiszta akad�lymentes terepen lehet 30-as, enn�l v�konyabbat ne nagyon haszn�ljunk f�leg olyan helyeken ahol kapit�lis amurok is vannak. Akad�s v�zin�v�nyzettel s�r�n ben�tt helyeken ak�r 40-es zsin�rt is haszn�lhatunk, vagy a most vir�gz�s�t �l� fonottzsin�rok k�z�l 0,25 mm-eset. A horognak vastag h�s�nak �s b� �bl�nek kell lennie, hogy a halat biztosan tartsa. M�ret�t tekintve a 2-es m�rett�l eg�szen a 3/0-�s m�retig vari�lhatjuk.

F�raszt�s, kiemel�s, �lvetart�s:
Az amur kem�ny, harcos hal, az utols�kig k�pes k�zdeni. F�raszt�s�nak els� f�zis�ban egyenletes h�z�sokkal v�laszol, ha ilyenkor meg tudjuk �ll�tani k�nnyen nyerhet�nk a k�zdelemben, mert gyakran el�fordul, hogy a hal horogra akad�s ut�n kezesb�r�nyk�nt hagyja mag�t vontatni, persze egy k�t tr�kk�t megpr�b�l, azonban ha ilyenkor nem siker�l megsz�kolni, akkor eszeveszerett v�gt�ba kezd, ilyenkor szokott a zsin�r szakadni, rosszabb esetben a bot t�rni. Ilyenkor m�r k�tes�lyess� v�lik a k�zdelem, csak akkor tudjuk megtartani a halat, ha elegend� mennyis�g� zsin�r van az ors�n, ekkor k�pes egy -egy nagyobb p�ld�ny 50-60 m�ter zsin�rt is leh�zni egyetlen kirohan�ssal. �jszakai horg�szatn�l a megvil�g�t�s is fontos lehet, ugyanis egyes esetekben tapasztalhat� volt, hogy a hal a felsz�nre h�z�skor szinte megvadult, ha a horg�szok vak�t�an feh�r f�nyt haszn�ltak a horg�szhely megvil�g�t�s�ra, ez�rt ha tehetj�k sz�rt f�nyben �s lehet�leg kicsit s�rg�bb t�nus� megvil�g�t�s mellet horg�sszunk. Ha el�rkezett a sz�kol�s pillanata sohasem kapkodjunk, mindig v�rjuk meg azt a pillanatot amikor a halat t�k�letesen tudjuk ir�ny�tani, �s ekkor h�zzuk a sz�k fel�, majd egy hat�rozott emel�ssel billents�k bele a sz�kba. El�fordul, hogy a sz�k l�tt�n megugrik, el�tte c�lszer� a f�ket j�l be�ll�tani, mert k�nnyen durran�s szakad�s lehet a f�raszt�s v�ge.
Az amur �lvetart�sa sz�kban, illetve felkant�rozva t�rt�nik, �rdemesebb hossz� k�t�len a m�lyebb v�zr�tegekbe engedni, tov�bb �lve marad.