A kecsege

Hol keress�k:

A kecsege a tiszta, m�ly v�zû foly�ink lak�ja, kedveli az agyagos szakad� partoldalakat (k�r�szes part), ahol legfontosabb t�pl�l�k�t is megtal�lja. Homokos, lapos partoldalakon is elõfordul, fõleg alacsony v�z�ll�sn�l, t�bbnyire az esti �s �jszakai �r�kban. Fen�klak� hal, ez�rt itt is keress�k.

Kap�si idõk:
�r�k�rv�nyû szab�lyt nem lehet fel�ll�tani, ahol a kecsege nagysz�mban fordul elõ, ott a nap b�rmely szak�ban sz�m�thatunk kap�s�ra. A legt�bb kecseg�t azonban az esti, illetve az �jszakai �r�k adhatj�k. Az �vszak tekintet�ben a k�r�szrep�l�s elej�n sz�m�thatunk a legnagyobb �rdeklõd�sre, ilyenkor a kecsege szinte meg van dolondulva, �lland� mozg�sban van, szinte minden �llati eredtû csalival foghat�. Az õszi idõszak is kedvezõ, ilyenkor a nagyja kaphat a horogra, t�len a legm�lyebb r�szekre vonulnak a nyugalmi idõszak v�g�ig.

Horg�szm�dszerek:
A legeleterjedetebb m�dszer a kecsegehorg�szatban a fenekez�s, amely lehet v�g�lmos oldalelõk�s szerel�k, illetve cs�sz��lmos szerel�k. �sz�s szerel�kre ritk�n kap, ink�bb csak akkor amikor a horgot a fen�k felett �sztatjuk.

A felszerel�s:
A bot 2,40-2,70 m hossz� 25-50 g dob�s�ly� legyen, mindenk�ppen �rz�keny spiccû, de ugyanakkor gerinces legyen, a kap�s megfelelõ �rz�kel�se, illetve a bev�g�s erõss�ge miatt. Az ors� k�z�pkateg�ri�j�, megfelelõ f�krendszerrel ell�tott kell, hogy legyen. A zsin�r vastags�ga ne haladja meg a 30-as m�retet. A horgok k�z�l a hossz�sz�r� v�konyh�s�ak a legmegfelelõbbek, �rdemes alkalmazni a karbon horgokat, mivel ezeknek a hegy�t tûhegyesre �lezik. Az �lom erõs sodr�sban val� horg�szatn�l kan�l fom�j�, csendesebb lim�nyos v�zr�szeken lapos lesark�tott t�gla alak� legyen.

Csalik:
A kecsege t�pl�lkoz�s�t tekintve apr��llatevõ, a v�zben �lõ f�rgeket l�rv�kat eszi. Fõ t�pl�l�k�t k�pezi a mederben �lõ tiszavir�g l�rv�ja. Az 1990-es �vek elej�n v�dett� nyilv�n�tott�k a k�r�sz minden �lõ form�j�t, �gy tilos a vele val� horg�szat. Szer�ny v�lem�nyem szerint nem a horg�szok okozz�k a k�rokat a tiszavir�g �llom�nyban, hanem a k�rnyezetszennyez�s. A legelterjedtebb csali a v�r�s tr�gyagiliszta.

F�raszt�s, kiemel�s, �lvetart�s:
A kecsege kap�sa apr� �t�sekbõl �ll, sz�mszerint 2-3 erõteljes b�lint�st lehet tapasztalni a bot hegy�n. Ilyenkor ne k�slekedj�nk a bev�g�ssal, mivel a kecsege amilyen gyorsan fel is tudja venni a csalizott horgot, olyan gyorsan ki is k�pi. Az elsõ �t�s �ltal�ban az, mikor a fark�val a sz�ja fel� tereli a felcsalizott horgot, ha ilyenkor v�gunk be rendszerint nem fogjuk meg a halat, vagy pedig a hal fark�ba akadhat a horog. A m�sodik �t�sre kell �ltal�ban bev�gni, a gyakorlott kecsegehorg�szok rendk�v�l j� reflexekkel rendelkeznek. A bev�g�s ut�n a hal megindul a meder k�zepe fel�, erõteljesen v�dekezik, gyakran kiugrik a v�zbõl. �lvetart�sa m�ly v�zbe engedett nagym�retû sz�kban lehets�ges, k�l�nben hamar elpusztul.