A villantt oldalrl vagy fej feletti dobssal, kisebb tvolsgra, kar alatti dobssal, gynevezett pccintssel vetjk be. A pontos dobs rdekben sokat kell gyakorolni, fõleg ha „ltott" rablsra szeretnnk clozni. Egyebekben a ragadoz vlt helyre dobunk, mgpedig legyezõszerûen psztzva be egy adott terletet. Partrl vagy csnakbl egyarnt eredmnyesen pergethetnik, ha vatosak vagyunik. Azt mr mondtam, hogy a sllõzs nem trsasjtk, ht a pergets plne nem az! Elg egy kvet vzbe rgni vagy a csnakban dobbantani, s mr mehetnk is arrbb. A bedobst kvetõen a villant vezetst elõbb a vz felszne kzelben ajnlatos megkezdeni. Ha prblkozsaink eredmnytelenek, egyre mlyebb rtegeket horgsszuk meg. A villant vontatsi mlysgt egyebek kztt a bot megfelelõ szinten val tartsval is szablyozhatjuk. Felemelt botvggel a felsznkzeli vzrtegben vontathatjuk villantnikat. Ha a mlyebb rtegekben szeretnnk pergetni, akkor egyre lejjebb engedjk a botvget. Termszetesen a szinttartsnak vannak egyb lehetõsgei is, pldul, ha nehezebb villantt kapcsolunk fel vagy ha lassabban, illetve gyorsabb temben tekerjk peremorsnik iarjt. A botvg emelgetsvel s ![](http://www.horgaszok.hu/userfiles/villantok.jpg)
sllyesztgetsvel, illetve a peremors hajtkarjnak vltakoz temû tekersvel lethûbb tehetjk mûcsalink mozgst. Aikadlymentes terepen ne is nagyon keressk a sllõt, sõt, kifejezetten keresni kell az aiadkat az eredmnyessg rdeikben, mgha azt egy-kt villantnk is bnja.
Felmerlhet annak a krdse, hogy a krforgkat avagy a tmolyg villantkat rszestsk elõnyben. Vlaszom: mind a kt tpust ki kell prblni, majd a sllõ dntsre viszi a dolgot. Mgis, ha a csukzsra inkbb a tmolygkat lehetne ajnlani, a sllõre taln fogsabbak a krforg villantk. Tovbbi krds, hogy a fnyesen csillog vagy a mattknt szernykedõ villantkat rszestsk-e elõnyben. Nagyon fontos krds! Erõs napfnyben, tiszta, ttetszõ vzben kerljk a fnyes villantk hasznlatt, mert riasztan hatnak. Ilyenkor a kevsb csillog illetve kifejezetten a matt mûcsalikat vessk be. Az oplos, zavarosod vzben, vagy borult, kds idõben, s szrkletben felknlhatjuk a legfnyesebbre varzsolt kanalainkat is. A fnyestst, polrozst komolyan gondoltam. Van is mindig nlam fmtisztt paszta, meg valami rongy, amivel kellõ fnyt varzsolhatok a megzldlt rezekre. A sllõ kapsa ritikn les rvgs, inkbb csak a krforg villantkra -ltalban akadsszerû rnehezeds. Akr ez, akr az, azonnal be kell vgnunk, s aztn vagy megindul, ha hal van rajta, - vagy rzhatjuk a medret. Ha elakadtunk , a kvek kzl ltalban simn ki tudjuk gyeskedni villantnikat, vatos pccintgetsekkel, de mg fban sem remnytelen a helyzetnk. J nagy hasat kell adni a zsinrnak, s les, rvid pccintsekkel, majd azt kvetõen azonnali igen rvid emelssel prblkozhatunk. Szerencssebb esetben, - ha nem be akadtunk valamibe - a sikeres bevgst kvetõen megkezdõdhet horgszatunk igazi gynyrûsge, a nemes ellenfl kifrasztsa. A sllõ az akaszts pillanatban azonnal fejjel lefel igyekszik fordulni, s valami akadba menekl. Ezt a jellegzetes, szakaszos hzsok jelzik. Ha ez nem sikerl neki, csaknem biztos, hogy mi nyertnk, - hacsak nem valami termetes pldnyrl van sz. A kisebb sllõ viszonylag knnyedn feltornzhat a mlybõl, s ha egyszer megpipltattuk, meg is adja magt.
|